120 évvel ezelőtt, egy őszi napon a véletlen egy szokatlan párost sodort egymás útjába a Genfi-tó partján. A nincstelen, olasz fiatalember találkozása az idősödő, osztrák arisztokrata hölggyel tragikusan végződött.
Ez a hölgy nem volt más, mint Erzsébet, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja. Akinek életét az elszánt anarchista, Luigi Lucheni oltotta ki. Az áldozat tragédiákkal teli sorsát már jól ismerjük. De a gyilkos élete - sőt, halála - is bővelkedett felkavaró részletekben.
Már születésekor megpecsételődött a sorsa...
Lucheni egy Luigia nevű olasz munkásnő törvénytelen gyermekeként született, így árvaházban kellett felnőnie. Mivel anyja nem nevezte el, így később az ő nevének férfi változatát kapta nevelőitől. Kisfiúként több olyan nevelőszülőnél is lakott, akiket csak az ellátásáért járó pénz érdekelte, őt pedig már 10 éves korától kemény munkára fogták. Állítása szerint ez a keserves gyermekkor volt az oka, hogy mindig is utálta az arisztokráciát. Mivel egész életében nyomorban élt, így a jobb sorsúak iránt érzett sötét gyűlölet egyre csak nőtt benne.
Háborús hős volt!
20 éves korában besorozták, és 3 és fél évet szolgált a seregben. Az első olasz-etióp háborúban tanúsított hősiességéért kitüntetést is kapott. Ellentmondásos, hogy jó anarchistaként azt hangoztatta, hogy megveti az érdemrendet, viszont mégis végig magánál tartotta ezt - még az elfogása pillanatában is.
Talán megbízásra cselekedett?
Lucheni első célpontja állítólag nem is Sisi volt, hanem az orleans-i herceg. De a gyűlölet annyira elvakította, hogy amikor kiderült, a herceg nincs Genfben, már mindegy volt neki, kit öl meg helyette. Viszont túl sok körülmény mutat arra, hogy egyáltalán nem a véletlen műve volt a merénylet, hanem egy máig ismeretlen csoport pontosan előkészítette. Erre utalhat például, hogy a merénylet előtti napon egy genfi csendőr Sisi szállodája előtt látta beszélgetni egy feltűnően elegáns úrral. Vajon mi dolga lehetett vele?
A tomboló anarchizmus az egekbe magasztalta...
Letartóztatásának hírét követően a rendőrséget elözönlötték a neki címzett gratuláló levelek. Ez azért különösen érdekes, mert a császárnénak sem a személyisége, sem a tettei nem adtak okot semmiféle gyűlöletre. Sőt, ő is olyannyira idegennek érezte magát az arisztokrácia világában, hogy folyton lázadt ellene, és menekült belőle. Talán nem is volt akkoriban olyan előkelőség, aki Sisinél közelebb állt volna gyilkosa nézeteihez. De pusztán a rangja elég volt ahhoz, hogy a fanatikus anarchisták éljenezzék a halálát.
Mindennél jobban vágyta a mártírhalált...
Lucheni egy pillanatnyi megbánást sem tanúsított, sőt, magasztos tettként gondolt a gyilkosságra. Arra számított, hogy kivégzése politikai mártírrá és az anarchizmus hősévé teszi. Ám pechjére a svájci kantonban, ahol elítélték, nem volt halálbüntetés, így egész életét fegyházban kellett volna töltenie. Ettől teljesen összeomlott, és kérte, hogy adják ki Olaszországnak, ahol a biztos halál várta volna. De ez nem történt meg. 12 évig bírta elviselni a bezártságot, amíg nadrágszíjával fel nem akasztotta magát.
Ha többet szeretnétek megtudni a merényletről, a gyilkosról vagy a császárnéról, látogassatok el a Perjátszó Kör október 26-i ingyenes előadására!
SHE.HU Kibeszélő!Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László
Nyitókép: AFPforum
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
