A cukor meghódította, sőt, ha engem kérdeztek, kis híján le is igázta az emberiséget. A nagy hódítók sem állhattak ellen neki. Nagy Sándor időszámításunk előtt 325-ben ismerkedett meg a cukornáddal, és meglepődve állapította meg, hogy a keleti világban létezik olyan méz, melynek készítéséhez nem kellenek méhek. A perzsák ekkor már több, mint egy évszázada készítettek cukrot, sőt, a süvegcukrot is ők találták fel.
A következő évszázadokban a cukor bejárta a világot. Európában luxuscikk lett, a 15. századi Londonban 5 dollárt kértek egy kanálnyi édes finomságért. 1747-ben egy gyógyszerész rájött, hogy egyes répafajtákban ugyanaz a cukor található, mint a cukornádban. Tanítványa, Franz Karl Achard ennél is továbbment: felfedezte a finomítás folyamatát, így megalakult az első répacukor-feldolgozó gyár.
A cukor könnyen elérhető örömforrássá vált az emberek számára. A gyanúja sem merült fel, hogy káros hatásai lehetnek. Az 1900-as évek elején az egészségügyi hatóságok kifejezetten ajánlották a fogyasztását. Úgy vélték, önmagában még elhízást sem okoz (akkoriban minden magában fogyasztott táplálékról így gondolták).
Bár a cukor már 100 évvel ezelőtt is a háziasszonyok rendelkezésére állt, használata mégsem volt olyan gyakori, mint manapság. Legfeljebb ünnepek során került házi sütemény az asztalra, vagy heti egyszer, a vasárnapi ebéd után. A világ és életmódunk azonban változott. Ma elég beugrani a boltba, ahol több méter hosszú édességes polc csábítgat.
Az egészségügyben szerencsére felfigyeltek rá, hogy a cukor terjedésével bizonyos betegségek gyakoribbá váltak. Így már más szemmel kezdtek el tekinteni rá.
Lássunk néhány, a túlzott cukorfogyasztáshoz kapcsolódó egészségügyi problémát:
Hasnyálmirigyünk állítólag körülbelül ötszáz évre van kalibrálva, túl sok cukor bevitelével azonban az emberek képesek negyven-ötven év alatt elhasználni! Ilyenkor ez a szervünk voltaképpen folyamatosan "túlórázik", hogy megfelelő mennyiségű inzulint termelhessen a vércukor szintjének szabályozásához.
Kutatók egy csoportja összefüggést talált a hozzáadott cukor mennyisége és a szívbetegségek kockázata között. A kísérletek során amint a cukorbevitel megnőtt, a "jó" koleszterin szintje lecsökkent.
A kutatási eredmények megerősítették, hogy a feldolgozott cukor vezető ok a rákos daganatok kialakulásában és terjedésében. Ezért is érdemes odafigyelni mennyit fogyasztunk belőle.
Ha napi étkezésünkből száműzzük a cukros ételeket, italokat, sokat teszünk magunkért és családunkért. Ráadásul gyermekeinknek is ezt a mintát adjuk tovább. Kis áldozat ez cserébe egy egészségesebb életért!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.