Hollywood aranykora: amikor a nemi erőszak mindennapos volt a stúdiókban

A filmstúdiókat leginkább az hajtotta, hogy minél nagyobb profitot termeljenek a filmsztárjaikkal, és igyekeztek minél jobban bekorlátozni őket. Szerződésbe foglalták, hogy a színésznők kivel házasodhatnak, mikor házasodhatnak, házasodhatnak-e egyáltalán, megszabták, mikor lehet vagy lehet-e egyáltalán gyerekük, és a stúdiódrogok is számtalan életet tettek tönkre végérvényesen.

Ezzel azonban még mindig nincs vége a vádpontoknak. A női statisztákat és táncosokat gyakran hamis ürügyekkel csábították bulikra, ahol az önfeledt szórakozás helyett sok esetben nemi erőszak várt rájuk. Ezek a bulik csak egy szelete volt a szexuális kizsákmányolásnak, amit az aranykor stúdiói nemcsak elnéztek, de segítettek és támogattak is.

Amikor egy nőt meghívtak egy buliba, az bóknak számított, sőt, akár pénzkereseti lehetőségnek is, mivel gyakran fizettek a nőknek azért, hogy részt vegyenek partikon. Arra viszont nem lehetett felkészülni, ami ott várta őket, hiszen sokszor utólag derült ki, hogy jóval többet akarnak tőlük annál, minthogy kedves biodíszletként funkcionáljanak.

A női statiszták és táncosok különösen nagy veszélynek voltak kitéve. Mivel a szerződésükben nem volt a védelmükre vonatkozó rész, elhasználhatónak tekintették őket, és sokszor már eleve úgy válogatták be őket, hogy majd később "szívességeket" nyújtanak a partikon résztvevő férfiaknak, akik később erőszakos tetteikért semmilyen felelősséggel nem tartoztak.

A stúdiók teljesen uralmuk alá vonták a színészeik életét. Teljes hűséget vártak az alkalmazottaiktól, legyen szó a házasságról, gyerekvállalásról, de még a frizurájukról is. Emellett nagyon összetett rendszerben működtek, így létrejöhettek a nagyszerű filmek, közben pedig el tudták nyomni a stúdiók számára kellemetlen pletykákat és történeteket.

A hollywoodi diktatúrának egyértelműen a nők jelentették a legalsó szintet. A castingtól kezdve a produkciókon keresztül a magánéletükig mindent behálóztak a kéretlen ajánlatok és támadások, a férfiak pedig meg sem kérdőjelezték, hogy a színésznők szexuálisan elérhetők számukra.

Ebben az időben még nem létezett fogalomként a munkahelyi zaklatás, és a nőktől elvárták, hogy elviseljék a folyamatos szexualizálást és erőszakot, feltéve, ha dolgozni akarnak. A szereposztó kanapé mindenhol jelen volt, és a nőktől elvárták, hogy elérhetők legyenek a befolyásos férfiak számára, akár egy randevú, akár valami más erejéig.

Janis Paige színésznőnek az MGM akkori igazgatója mondta, hogy menjen el randevúzni egy férfival, akivel még sosem találkozott. Miután megpróbálta megerőszakolni, a színésznő elmenekült. Végül 95 évesen beszélt erről először. Judy Garland arról számolt be, hogy Louis B. Mayer molesztálta, amikor még tinédzser volt. 1935-ben Clark Gable erőszakolta meg Loretta Youngot egy vonaton. Young terhes lett, titokban megszülte a gyermekét, majd egy árvaházban hagyta, végül 19 hónapos korában "örökbefogadta".

Patricia Douglas, aki statisztaként és táncosként dolgozott, meghívták egy buliba, forgatás címszóval 120 társával együtt. A forgatás azonban csak ürügy volt, és lényegében csapdába estek a helyszínen. Douglast egy részeg üzletember alkoholfogyasztásra kényszerítette, üldözte, majd végül megerőszakolta.

Natalie Woodot Kirk Douglas erőszakolta meg brutálisan egy casting alkalmával, amikor a színésznő csupán 16 éves volt. Feljelentés nem történt, mivel Wood édesanyja félt attól, hogy az akkor már befolyásos Douglas tönkreteszi lánya színészi karrierét.

Nyitókép: Shutterstock