Anyakereszt: a náci birodalom legnagyobb kitüntetése az eleget szülő nőknek

Nem olyan rég volt anyák napja, ezzel kapcsolatban pedig nem csupán az anyák napi vers és a cuki, gyermekem által készített kézműves ajándék jut az eszembe, hanem az is, hogy a történelem során, a különféle időszakokban a különféle kultúrák vagy rezsimek, hogyan viszonyultak az anyasághoz.

Korábban írtam már egy cikket a Magdolna-mosodákról, amelyek kifejezetten azért jöttek létre, hogy – többek között – a házasságon kívül gyermeket szülő lányanyákat eltávolítsák a társadalomból. Akkor bűnnek számított férj nélkül anyának lenni. Emellett nemrég jelent meg egy másik írásom is, méghozzá a koncentrációs táborokban anyává váló zsidó nőkről, akiknek általában a halállal volt egyenlő a gyermekáldás. Ez utóbbi cikk pandantja a mostani, azaz a német, árja nők története, akiknek akár még kitüntetés is járhatott a szülésért.

Minél több gyerek, annál jobb

Az, hogy a náci rezsim kifejezetten támogatta a gyermekvállalást – persze csak akkor, ha a baba megfelelő származású -, nem titok. Nem véletlenül jött létre a Lebensborn, azaz az „életforrás" program, amelynek célja az volt, hogy kitenyésszék a tökéletes génállománnyal rendelkező emberi fajt. A szuper babák ötlete Himmlertől eredt, aki azt gondolta, hogy ha tiszta vérvonalú nők gyermekeket szülnek árja férfiaktól, akkor megszülethet az eszményi embertípus.

A célzott egyesítés mellett azonban azokat a német asszonyokat is megjutalmazták, akik csak úgy, mezei módon, a férjük számára szültek gyermeket – persze jó sokat.

A náci propaganda szinte fel is szólította a nőket a szülésre, és azt sulykolta beléjük, hogy ők így tudják leginkább támogatni az országukat. Az eszményi német nő eszerint a nemzeti test reprodukciójában valamint a házimunkában teljesedett ki és ez adott értelmet az életének.

Négy gyerektől már kitüntetés járt

Persze teljesen érthető, hogy a nőknek is jól esett a dicséret, hogy végre az anyaságot és a háztartás vezetését valaki komoly munkának nyilvánította, mi több, hivatalos elismerés is járt érte. A náci anyakultusz mondhatni win-win helyzet volt mindenki számára. Az anyák végre megbecsültnek érezték magukat, míg az állam megkapta a demográfiai növekedést és a „fajtiszta" következő nemzedéket. Ennek elismeréseként pedig a jó német anyák, akik sok gyermeket neveltek állami kitüntetésben is részesültek, amit egy ünnepség keretein belül vehettek át.

A család 1942-ben: (hátul) Hildegard, Harald Quandt, Helga; (elöl) Helmut, Hedwig, Magda, Heidrun, Joseph és HoldineForrás: O.Ang./Wikipédia

Az első anyakeresztet vagy hivatalos nevén, a Német Anya Tiszteletkeresztjét 1938-ban maga Hitler adományozta, és olyasmi szerepet töltött be, mint a férfiaknál a vaskereszt. Az anyakeresztnek három fokozata létezett: bronz a négy- és ötgyerekes anyáknak, ezüst a hat- és hétgyerekesnek és arany a nyolc vagy annál több babát szülő nőknek.

A kitüntetés elnyeréséhez az asszonyoknak - és a férjeiknek is - igazolniuk kellett, hogy nem tartoznak a zsidó valláshoz, sőt, négy generációig visszamenőleg senki sem zsidó egyik részről sem. Azt is bizonyítani kellett, hogy az anya méltó az elismerésre, tehát erkölcsös, köztiszteletben álló és genetikailag alkalmas. Itt kizáró ok lehetett a hűtlenség, a prostitúció, a korábbi abortusz, bármilyen testi, szellemi rendellenesség vagy más etnikumú férfival történő intim kapcsolat.

Hivatalból azt is vizsgálták, hogy a család milyen körülmények között él, és hogy a gyermekek a nevelésüknek köszönhetően a német állam hasznos tagjaivá válnak-e majd vagy csak koloncok lesznek a társadalom nyakán. A hosszas, bürokratikus út végén az anyát felterjeszthették a kitüntetésre, ám ha megkapta az anyakeresztet, az sem jelentette azt, hogy az örökre az övé is marad. Megsemmisíthették ugyanis, ha az anya érdemtelenné vált a kitüntetésre, például elhanyagolta a gyermekeit, hűtlen lett a férjéhez vagy bármi olyat tett, amelyet a hatalom társadalom- vagy rendszerellenesnek tekintett.
Az anyakereszt mellé díszes okirat is járt, valamint havi rendszerességgel pénzösszeg. Ez utóbbi nagyban hozzájárult a kitüntetés népszerűségéhez. Az anyakereszt tulajdonosai ráadásul különféle előjogokat és kiváltságokat is élveztek, mondhatni mindig mindenből a legjobbat kapták, legyen szó lakhatásról, ruházkodásról, a gyerekek iskoláztatásáról vagy csak arról, hogy a hentesnél nem kellett sorban állniuk.

Mi tehát a konklúzió? Nincs. Csupán egy érdekesség: a náci rezsim német nők millióit – becslések szerint 1941-ig több mint 4 milliót! - tüntette ki azért, mert anyák lettek, ugyanakkor más nemzetiségű anyák (és gyermekek) millióit irtotta ki a haláltáborokban, ugyanezen okból kifolyólag...

Nyiókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek