Rejtélyes embertenyésztés a második világháború idején

Rengeteg dolog megesett az emberiség történetében, amely egyszerűen döbbenetes, hihetetlen, gyomorforgató vagy éppen olyan kegyetlenségre utal, hogy számomra felfoghatatlan. Háborúk, erőszak, politikai húzások, zsarnokság és még sokáig sorolhatnánk azokat a megrázó tényeket, amelyeket képesek voltunk – és vagyunk - mi emberek elkövetni egymás ellen.

A tökéletes faj

Azt hiszem, hogy a nácik fajelméletét senkinek nem kell bemutatni, hiszen tanultunk róla az iskolában. A fehér bőrű ember felsőbbrendűsége évszázadokon át meghatározta a történelmet – gondoljunk csak az indiánok irtására vagy a rabszolgaságra -, ám a második világháborút jellemző rasszizmus hatalmas méreteket öltött és annak érdekében, hogy az árja fajt megvédjék a fasiszták a népirtástól sem riadtak vissza. Ideológiájuk szerint

Intelligensek, bátrak, erős jelleműek, határozottak, kinézetre pedig magasak, arányos testfelépítésűek, na és persze szőkék valamint kék, zöld vagy szürke szeműek. Az elmélet már csak azért is vicces, mert Adolf Hitler ilyen formán egyáltalán nem fért bele az árja kategóriába, de mint tudjuk, mindig vannak egyenlők és persze egyenlőbbek...

Erőszakos tenyésztés vagy önkéntes bevállalás?

A nácik annak érdekében, hogy az árja fajt védjék legyilkolták a nem kívánatos vérvonallal rendelkező embereket, ugyanakkor elindítottak egy olyan bizarr programot is, amelynek köszönhetően, úgy vélték biztosítható, hogy minél több tiszta vérű gyermek szülessen.

A szuperbébik ötlete Heinrich Himmler fejében születet meg, aki úgy vélte, hogy ha tiszta vérvonalú anyákat egyesítenek árja férfiakkal, akkor abból létrejöhet a tökéletes nemzedék. A programban nem csupán német nők és férfiak vehettek részt, de például nagyon kedveltek voltak a norvég lányok és asszonyok is, mivel köztük sokkal többen rendelkeztek a kívánatos szőke hajjal és világos szemmel.

ám egyértelmű bizonyítékok ezzel kapcsolatban nem láttak napvilágot. Az biztos, hogy több tízezer gyermek született a program keretein belül és hogy a Lebensborn-babák kiemelkedően jó körülmények között élhettek. Sok nő emiatt jelentkezett önként a „küldetésre", hiszen a háború közepette, nélkülözésben felnevelni egy gyermeket nem volt egyszerű feladat. Ám ha igazolni tudta, hogy mind az ő vére tiszta, mind pedig az apáé, máris megoldódott minden probléma. A német nők ráadásul megtarthatták a gyermekeket, de ha valaki leányanyaként szült – ami akkoriban nagy szégyennek számított -, akkor örökbe is adhatta az igazoltan árja származású bébit.

Szuperbabákból számkivetettek

Más volt azonban a helyzet például Norvégiában. Itt a nők leginkább azért jelentkeztek a programra, mert az akkor még rendkívül szegény országban az egyedülálló, fiatal lányok ettől remélték a biztos megélhetést. Egy szuperbaba anyukájaként ugyanis ők is privilégiumokat élvezhettek. Arról persze nem szóltak nekik, hogy

Ezek a gyerekek később hiába keresték a szüleiket, ám a Norvégiában maradtak sorsa még ennél is sanyarúbbra fordult a háborút követően.

és ez még a jobbik esetnek számított, ugyanis nagy számmal akadtak olyanok is, akiket - ha az édesanyjukkal éltek, akkor velük együtt - meg is öltek. A kiváltságos helyzetből ezek a gyerekek hirtelen kitaszítottakká váltak, akiket mindenki megvetett, nemkívánatosnak tartott, sőt gyűlölt.

A náci tenyészprogram körül sok a rejtély, ám egy biztos, a Lebensborn-otthonokban született gyermekek nem bűnösök voltak, hanem igazi áldozatok, akiknek az egész életüket megpecsételte a származásuk. Az egyik leghíresebb, ma is élő szuperbaba az ABBA együttes énekesnője, Anni-Frid Lyngstad, aki egy náci apától és egy norvég anyától született, és aki végül Svédországban lelt menedéket.

Nyitókép: Shutterstock