Netflix München (film) kibeszélő filmkritika Adolf Hitler magazin
A történelem ismétli önmagát. Mégis, nagyon remélem, hogy egyszer a józan ész felülkerekedik, és a könyvek lapjain szereplő történeteket nem követendő, hanem elrettentő példáknak tekintjük majd. Persze utólag nagyon könnyű okosnak lenni, az információk birtokában pontosan látni az összefüggéseket. Ott, az események sűrűjében, talán senki sem mert belegondolni abba, milyen borzalom vár az emberiségre.

A II. világháború kiapadhatatlan forrás. Könyvek és filmek tucatjai jelennek meg évről évre, és még mindig képesek az alkotók újat mutatni. A nagy hollywoodi akciófilmek helyett szerintem sokkal pontosabban érzékeltetik a háború borzalmait, a kirobbanásig vezető utat a művészfilmek és az európai alkotások. Nem csak azért, mert ez a kontinens szenvedte el igazán Hitler beteges ámokfutását, hanem mert a kisemberek, a civil áldozatok szemén keresztül a saját bőrünkön érezzük, milyen árat fizetett az emberiség a háborúért.

Nem lehet eleget beszélni a második világháborúról, és addig kötelességünk is foglalkozni vele, amíg élnek azok az emberek, akik tudnak mesélni róla. Alig pár évtized múlva, 2050-re ugyanis már nem lesz olyan élő férfi vagy nő a Földön, aki ott lett volna a világégésnél. Nem lehet mindenki ennek a történetnek a megszállott rajongója, de minél több ember emlékezetében tapad meg ez a borzalom, talán annál nagyobb eséllyel kerüljük el, hogy az emberiség kétszer ugyanabba a gödörbe zuhanjon.

A Netflix vadonatúj alkotása, a München nem egy tipikus, második világháborús akciófilm, nem is tűnik igaz történetnek. Sokkal inkább látszik egy fiktív kémsztorinak, amelynek a háború csak jó hátteret szolgáltat. Ebben van is némi igazság, ugyanis a két fiatal főszereplőt az író, Robert Harris találta ki, azzal a céllal, hogy a segítségükkel szemléltesse, micsoda elkeseredett és eleve kudarcra ítélt kísérlet volt a müncheni egyezménnyel elkerülni a háborút. A szövetségeseknek ez volt a célja, és bármit feláldoztak az elérése érdekében. Olyannyira a béke iránti vágy mozgatta Neville Chamberlain brit miniszterelnököt, hogy talán észre sem vette, nincs értelme tárgyalni egy őrülttel.

Az angoloknak és a világ történészeinek sincs jó véleménye Chamberlainről. Ha igaz mindaz, amit a filmben látunk, miszerint elhiszi, hogy az írott szó, egy Hitler saját szavait tartalmazó papírfecni képes megállítani a diktátort, akkor érthető, miért helyezték alsó polcra a politikai ténykedését. Egyenrangú félként próbálta kezelni azt a fenevadat, akivel tárgyalni sem lett volna szabad. Tálcán nyújtották át neki a Szudétavidéket, szemet hunytak Ausztria bekebelezése felett.

Forrás: Netflix

Persze utólag tényleg könnyű okosnak lenni.

A film jól érzékelteti, hogy a háború a küszöbön állt, az indulatok pattanásig feszültek. Habár a Harmadik Birodalom erejének csak pici nyomát látni, mégis felsejlik a sötétség a fehér keményített lepel alól. Erről Chamberlain látszólag nem vesz tudomást, és joviális öregúrként, a béke megteremtőjeként ábrázolják, miközben fiktív hősünk, a náci párt korábbi lelkes híve felismeri és érti a vészjósló jeleket. Ez a kitalált szereplő, egy német fordító az, aki összefog régi egyetemi osztálytársával és legjobb barátjával, az angol miniszterelnök személyi titkárával.

A fikció és a valóság ügyesen keveredik, míg végül egy izgalmas, feszült kémfilmmé áll össze, ami a képernyőhöz szegezi a nézőt. A szereplők felett a kezdetektől fogva ott lebeg Damoklész kardja, és nincs olyan pillanat, amikor ne izgulnánk értük, ne drukkolnánk azért, hogy sikerüljön a tervük. Képes voltam úgy nézni ezt a filmet, hogy elfeledkeztem arról, hogy ez kitaláció. Olyan hiteles a díszlet, az atmoszféra, hogy ha nem tudnám, simán elhinném, hogy ez így történt.

A müncheni egyezmény viszont valós, ahogyan a tény is, hogy egy évvel az aláírása után Hitler minden addigi politikai szabályt és kézfogást felrúgva megtámadta Lengyelországot. Ezért is lebilincselő alkotás a München, mivel tudjuk, hogy mi fog történni, hogy semmi sem állíthatja meg Hitlert, mégis képesek vagyunk ebben a két órában reménykedni, bízni abban, hogy másképp alakul a történelem.

Nyitókép: Netflix

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.