Akit meztelenül fotóztak Hitler kádjában: Lee Miller

Múzsaként posztolt a leghíresebb magazinok címlapján, majd a frontvonalban tudósított a világháború borzalmairól. Lee Miller a 20. század fantasztikus hősnője volt, aki életével legendát teremtett. Mindezt egy istennő testébe zárva.

Hogy a gyerekkorban szerzett traumák vagy a felnőttkor tapasztalásai késztették arra, hogy minduntalan újra feltalálja önmagát, nem tudni. Ám az biztos, hogy a világhírű divatfotós eseménydús élete, elképesztő karrierje igazi példa lehet nők millióinak, akik nem bíznak eléggé önmagukban.

Traumatizált múzsa Chanel estélyiben

A fényképezőgéppel már gyerekkorában közeli kapcsolatba került. Apja lelkes amatőr fotósként már nyolcéves korától dokumentálta lánya feltűnő szépségét, akinek hamarosan se a meztelenség, se a férfi pillantások nem hatottak újdonságként. Élete egyik legsúlyosabb megrázkódtatásán Lee ekkor már túl volt: hétévesen megerőszakolta a család egyik ismerőse. A penicillin előtti korban a gonorrhoea kínszenvedés volt, pláne egy gyereknek, aki idejekorán megismerkedett a napi irrigálással, a heti oltással és a pszichológussal.

Apja nemcsak fotózta Lee-t, de megismertette vele a fényképezés alapjait, így nem volt meglepő, hogy a lány művészeti tanulmányokat folytatott. Tizenkilenc éves volt, amikor egy majdnem balesetnek köszönhetően szó szerint a Vogue kiadója, Condé Nast karjaiban kötött ki.A címlap nem váratott magára sokáig. Miller Chanel estélyiben, gyöngyökben és bársonyban parádézott, a New York-i társasági élet pedig vámpírként csapott le a szőke szépségre.

Picassónak modellt állt, Gershwinnel parolázott, Chaplinnel táncolt, és a melle állítólag még egy üveggyárat is megihletett a legújabb pezsgős kehely megformázásakor. Istennő volt, egy nimfa, bár Lee később így emlékezett vissza erre az időszakra: "Angyali külsőm volt, de legbelül egy démon lakott." Honnan is tudhatta volna ekkor, hogy ő lesz a holokauszt első fotósainak egyike?

Forrás: AFP/Franck Fife

Szürrealista sivatag és öngyilkos nácik

Lee Millert talán legfontosabb szerepe a kamera túloldalán várta. Képei olyanok, mint az élete: élénkek, sokfélék, gyönyörűek, sokszor szívszaggatók. Egyedi, gyakran szürreális látásmódjával páratlan hagyatékot bízott az utókorra. Újszerű megközelítése elmosta a művészet, divat és fotográfia határait, fényképein főszerephez jut az intim perspektíva.

A szürrealizmus fénykorában vált passzív modellből aktív fotóssá, amikor Párizsban Man Ray mellé szegődött. A híres fotós tanítványa lett a stúdióban, majd az ágyban is. Lee folyamatosan kísérletezett a technikákkal, témákkal, jelentős szerepe volt a szolarizáció feltalálásban. Amúgy is viharos kapcsolatuk azonban nem élte túl Miller szakmai ambícióit és más férfiakkal való viszonyait.

Forrás: AFP/John Macdougall

A párizsi epizód után visszatért New York-ba, ahol hírességek és az ötödik sugárút jómódú kliensei adták egymásnak stúdiója kilincsét. Első férje kedvéért költözött Egyiptomba, ahol a piramisok és sivatagok között eltöltött spirituális évek szürrealista fotóremekeket eredményeztek. Méltóságteljes dűnék, pergő homok, állati koponyák... A fel-feltörő idegenérzet és a távolság produktívnak bizonyult Lee karrierjében, de frusztrálttá tette a magánéletét. Élete szerelme, második férje, a művész Roland Penrose ekkor már évek óta ostromolta, ezúttal pedig sikerrel járt.

Kosztümös nő, háttérben a lebombázott Londonnal

Miller a történelem legnagyobb légi háborúja, a Blitz idején vált divatfotósból haditudósítóvá. Szenvedélyesen fotózta a háború után maradt városi és emberi romokat, de kezdeti játékossága hamar eltűnt, ahogy növekvő horror követte a németek nyomulását. A kontinensen folytatta munkáját, ahol vérben csúszva, halottak teste között örökítette meg a történelmet. Hátborzongató fotók őrzik Dachau felszabadulását, az első napalm bevetést vagy náci SS tisztek öngyilkosságát. Ekkoriban készült róla talán a legismertebb kép, amin Hitler müncheni lakásának kádjában ül, hogy lemossa magáról a holokauszt mocskát.

Forrás: Wikipedia

Zöld csirke vacsorára

Nem tarthatjuk a világot állandó háborúban, csak hogy izgalmat szolgáltassunk önnek - szólt az orvosi verdikt a háború után. Lee sosem tudta elhatárolni magát fényképtémáitól, alanyaitól. Ma már tudjuk: élete végéig poszttraumás szindrómában szenvedett, mely során depressziós, alkoholos periódusok váltogatták egymást. Férjével vidékre vonultak vissza, ahol a főzésben találta meg újra önmagát. Szürrealista vacsorái a zöld csirkékkel ámulatba ejtették a vendégeket, de frusztráltságát nem tudta megszüntetni.

"Úgy emlékszem anyámra, mint egy hisztérikus, részeges emberre, akinek a vonat elérése is nagy feladatnak bizonyult" - nyilatkozta Millerről egyetlen fia, aki semmit sem tudott anyja elképesztő munkásságáról. Lee halála után, a padláson bukkant rá a több tízezer elrejtett negatívra, fotóra, kéziratra. Ezeknek köszönhetően a világ is megismerhette ennek a különleges nőnek a történetét, aki egyszer azt mondta: "Életem egyetlen percét sem vesztegettem el, de ha újra kezdhetném, még szabadabb lennék."

Fotó: Szabó Gábor
Még több olvasnivalóra vágysz?

Megértjük, és segítünk is neked. Ha idáig eljutottál, biztos Pechál Péter írói oldala is tetszene, ahol rengeteg hasonló téma vár rád.

Nyitókép: Wikipedia

    Ezt olvastad már?