Szegényen tengődött egy fűtetlen lakásban, majd nemsokára a világ első milliárdos írója lett

Bristol mellett született. Első történetét, - ami egy Nyúl nevű nyúlról szól -, és szerepelt benne egy nagy méhecske, akit Ms. Méhecskének hívtak, mindössze öt- vagy hatéves korában írta. Nagyjából ugyanennyi idős volt, amikor a szomszédjukba költözött a Potter család. Ugye kitaláltátok már, kiről szól ez az írás? Hát persze, hogy Joanne Kathleen Rowling angol írónőről, a Harry Potter regények szerzőjéről.

A történet ugyanúgy kezdődhetne, mint bármelyikünké. Élt egy lány, aki sokat fantáziált már kislánykorában, és hatévesen kitalált egy történetet. Felnőtt, férjhez ment, gyermeket szült, majd elvált. Eddig "tucatsztori", de ahogy folytatódik, az már nem mindennapi. Amikor J. K. Rowling - sokszor foglak így szólítani, bocs - elvált a férjétől, nehéz körülmények közé került, és kislányával egyre többször fáztak, mint, hogy melegedtek volna a lakásukban. Tudod Kathleen, eddig a pontig még mindig hasonlítanak egymásra az életrajzaink. 

Az elkeseredett anyuka azért, hogy gyermekével ne a nyirkos, fűtetlen lakásban legyenek, napjainak nagy részét egy kávéházban töltötte, ahol aztán befejezte a már egy ideje íródott Harry Potter történetét. Kilátástalannak tűnő helyzetében, a Skót Művészeti Tanácstól kért támogatást, amit a könyv befejeztével meg is kapott. Honnan tudhatta volna, hogy hamarosan  a világ első milliárdos írója lesz, amikor abban az időben, "csak" egy elvált, depresszióval és megélhetési gondokkal küzdő anyuka volt? Joanne Kathleen Rowlingnak tizenkét kiadó utasította vissza a kéziratát, és még a könyve megjelenésekor is csak azt sújkolták belé, hogy semmi esélye, de még reménye sem lehet arra, hogy holmi gyermekmesékből meg tud majd élni.  Remélem Kathleen meglátogattál néhány kiadót, miután sikeres lettél. Mondjuk úgy, mint Julia Roberts a "Micsoda Nő" vásárlási jelenetében.

Amikor J.K. Rowling kigondolta a Harry Potter történetet, volt egy erős belső megérzése, miszerint: ennek a fantasy-sztorinak nem lesz egyszerű kiadót találni. Ha mégis sikerül, nagyot fog szólni. Kathleen olyan erősen hitt az álmaiban és a megérzésében, hogy egyre inkább látta maga előtt a végkifejletet, azaz a sikert.  Ez a gondolat megdöbbentően hasonlított a könyvben is feltűnő jóslatra, amit McGalagony mondott Harryről a Bölcsek köve első oldalain: a varázslóvilágban mindenki ismerni fogja a nevét. A történet kulcsfigurája a szemüveges, okos kisfiú, Harry Potter és az őt létrehívó J.K. Rowling együtt hatalmas utat jártak be, ami az igencsak mostoha sorstól, a nélkülözésen és fűtetlen lakáson át, és a szeretethiányon keresztül vezetett végül a világhírnév felé.  A mesében és a valóságban sok a párhuzam, ám Kathleennek senki nem mondta, hogy meglásd, sztár leszel és te vagy a nő, akit milliárdos írásokra választott ki a jó isten, vagy a varázslók fejedelme.

Mégis mekkora hit, eltökéltség, elszántság és kurázsi kellett legyen ebben az emberben, aki történetesen korunk egyik legnagyobb női fantasy-mese írója. (És, hogy miért hangsúlyozom ki, hogy női író? Erre még visszatérek...) A meséé, ami felnőtteknek szól és amit kisgyerekek kezébe nem is igen engednék adni. Meg kell érni, és fel kell nőni a történethez.

Forrás: WireImage/2007 WireImage/Eamonn Mccormack

Mint minden mesében, itt is nagyon sok a tanulság, a kiszólás és a valóságból  átültetett nagy igazsághalmaz. Persze söprűn repdeső boszorkányok és varázslótanoncok nincsenek körülöttünk, no meg Dumbledore professzor alakja is ritkán tűnik fel a mindennapokban, mégis olyan hihető az egész. Számomra mindenképpen. Aztán, hogy mennyi a fantázia és mennyi a saját megélés ebben a regényben, azt csak az író mondhatná meg. Kathleen, hogy is van ez?

Amúgy hallottam egy interjúban, amikor J.K. Rowling azt nyilatkozta, hogy Gilderoy (Gildroy) Lockhart bronz fokozatú Merlin-díjas, a Feketemágia-ellenes Liga tiszteletbeli tagja az egyetlen szereplő a könyvekben, akit egy valós személyről mintázott, bár állítása szerint a valódi személy a kitaláltnál is szörnyűbb és valószínűleg mindenkinek azt meséli, hogy ő ihlette Albus Dumbledore-t. Hű, mekkora egy nárcisztikus alak lehet ez a "Lockhart klón". 

Vigyázz, mit kívánsz, mert megkapod. Még a CSODÁT is! 

Bár ekkora csodában még maga J.K. Rowling sem bízott, a csoda mégis megszületett. És ugyebár az elején írtam a korai megérzésről, amiről Kathleen folyamatosan ébren is álmodott, még ennek ellenére is óriási meglepetésként érte az az elképesztő siker, amit a Harry Potter hozott számára. Emlékszem, amikor először láttam a moziban - a könyvet, bevallom sosem olvastam - a filmet, annyira magával ragadott, hogy egy jó ideig bezárkóztam a saját fantáziavilágomba - mondjuk ez nekem mindig könnyen ment - és álmodoztam. 

Tündérmese varázsszőnyegre terítve

Miután jobban belemélyedtem a háttér-információkba és megtudtam, hogy a sikertörténet írója nem más, mint az álmait követő fiatal, szőke, helyes anyuka, történetesen J.K. Rowling, akkor szerettem igazán bele az egész Harry Potter misztériumba. Kathleen, az egyik legnagyobb példaképem, aki valóban királylányos mesébe illő sikersztorit vonultat fel számunkra és elhiteti velünk, hogy érdemes hinni az álmainkban, és azt is, hogy sosem szabad feladni azokat. Ha kilöknek egy ajtón, mássz be egy ablakon. És mutasd meg a világnak, hogy ki vagy. 

Még egy kicsit, - ahogy ígértem az előbb -, visszatérnék az írói siker első mérföldköveihez. A kézirattal történő hosszas házalás után,1997-ben végül a Bloomsbury Press vállalta a mű megjelentetésének kockázatát, amit Joanne Kathleen Rowling, a kiadóigazgató nyolcéves lányának köszönhetett. Alice Newton ugyanis az első fejezet után azonnal kérte a folytatást apukájától. Ez mekkora már! Nekem nagyon tetszik, hogy egy kisgyermeken múlt a hatalmas áttörés! Valószínüleg sosem olvasod ezt az írást, Alice Newton, ahogy édesapád sem, de ha mégis, tudd, hogy sokat köszönhetünk nektek! Mondd meg neki, hogy hatalmas gratula, hogy hitt a lányának. 

A világhírű írónő a nevét a kiadó kérésére megváltoztatta, mivel Barry Cunningham attól félt, hogy a fiúk nem fognak női szerző által írt könyvet olvasni. Így lett amúgy a J. K. Rowling név egy nagy talány egy jó ideig. A regény híre aztán futótűzként terjedt. Az év végéig rengeteg irodalmi díjat nyert, megkapta például az Év Gyerekkönyve-díjat és a Smarties-könyvdíj Arany Medálját is. Aztán hamarosan kiadták az Egyesült Államokban, amitől már csak egy lépés volt a világsiker. És innentől kezdve élő történelem minden. Joanne Kathleen Rowling, jó, hogy vagy. Nagyon bírlak! És azt tudtad, hogy Kathleen, Robert Galbraith írói álnéven is ír?

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek