Mara - a magyar boszorkány vámpír!?

Mara a magyar néphiedelem világa számára sem ismeretlen démoni lény.

A horrorfilm kedvelők körében nem ismeretlen a 2018-ban Clive Tonge rendezésében megjelent Mara (vagy magyarul: Amikor lehunyod a szemed) című film.

A film egy meggyőzőnek ható statisztikai adatközléssel indul, amely arról számol be, hogy a világ népességének körülbelül 40%-a már átélte, hogy álmában lebénult. Ehhez hozzáfűzi, hogy az ezt megtapasztaltak kétharmada az álombénulást valamiféle démoni entitás támadásával hozza kapcsolatba.

Ez a frappánsan dermesztő bevezető és az azt követő bizonyíték halmozó (újságkivágások, kutatások stb.) bevillantások hatására sokakban előkandikálhat a gondolat: "Azért, mert nem hiszem, még nem biztos, hogy nem is létezik..."

A hiedelmekről sokan úgy vélekednek, hogy régen, amikor az emberek nem ismerték a különféle természeti jelenségeket, hajlamosak voltak ártó lények bőrébe bújtatni mindezeket, amely köré egy sor babonát fűztek.

A 2018-ban megjelent horrorfilm egy álomdémonra épít fel egy történetet, aki áldozatai szemét megjelöli, majd amikor azok már nem bírnak megküzdeni a konstanssá vált alvásmegvonással, a démon álmukban magával ragadja őket. A Mara démon Európa-szerte ismert mint "nyomó" - az ember álmában a mellkasára ülő lény. A Mara jelenség több hiedelemvilágban szereplő rémalakkal összemosódva bukkan fel: incubusként, vagyis lidércként, vámpírként, sőt, boszorkányként is - ez utóbbi nem sorolódik csupán az árnylények kategóriájához.

A lidércnyomást nem minden esetben hozták kapcsolatba a rossz lelkiismerettel, a nehéz lélekkel, a szomorúsággal, hanem ehelyett valamiféle ártó, a mellkasra telepedő gonosz szellemnek tulajdonították a "nyomó" érzést. Amelynek hatására álomban vagy félálomban mozgásképtelenné váltak, bénultnak érezték magukat. A nyomó rémjelenségnek több nevet is adtak, köztük szerepel: a Mara, a Nora, a Mohr, Mora, Alp, Morina, Moroi stb.

Forrás: Shutterstock

Mara - boszorkány és vámpír összekapcsolódás

Az éjszakai démon bűnsúlyt gyakorol prédájára, ráül annak mellkasára, és néha megszívja annak mellét. A szívó, szopó megnyilvánulásának köszönhetően gyakran összemosták Marát a vámpírral. Ám azt mégsem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy a mellszívó sátánfajzat mégiscsak egy szelídebb jelenség, mint a vámpír - ha mégoly ellenszenves is -, hiszen vér helyett beéri tejjel is.

Egy másik magatartásának betudhatóan viszont - ami a nyomás -, a boszorkánnyal hozzák kapcsolatba. Ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg a Mara egy szellemi, testetlen lény, addig a boszorkány mindenféle mágikus praktikákat alkalmazó ember - általában nő.

A török eredetű boszorkány megnevezés ugyancsak kísértetiesen felidézi a (mellkas)nyomó fellépést, lévén, hogy a bosz/basz nyomást jelent ezen a nyelven (lásd példaképpen a kolbász szó végén lévő kifejezés is erre a nyomó mozdulatra utal). Mindemellett a boszorkány bosz szórésze bosszút, megbosszulást (lásd régies buszu, boszú) is sejtethet.

Györfi-Bíró Melinda

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?