Beethoven: Soha nem derült rá fény, hogy kit szeretett valójában...

Korábban is kifejezte elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia iránt. Az 1800-as évek elején megírta a 3. szimfóniáját, melyet Bonaparte Napóleonnak ajánlott. Ő testesítette meg ugyanis számára a szabadság eszméjét, mivel egyszerű polgárként akarta szolgálni a hazáját, és nem vágyódott a hatalom iránt. Ezért amikor Bonaparte császárrá koronáztatta magát, dühében vissza is vonta az ajánlást...

A kezdetek

A tehetséges fiút édesapja már egészen fiatalon koncerteztette. Képes volt akár fiatalabbnak is hazudni a fiát, hogy ezáltal több bevételhez jusson. Kemény kézzel fogta, ráadásul, amikor ivott, durván is viselkedett vele... Mindezt valamennyire ellensúlyozta a szelíd édesanya, aki Beethoven elmondása szerint a legjobb barátja volt. Tehetségét nemcsak a tízes évei elején születő kiváló művei tanúsítják, hanem az is, hogy még nem töltötte be a 14. életévét, amikor a kölni választófejedelem udvari orgonásává nevezték ki.

Eleinte édesapja oktatta, aki azonban csak közepes tehetségű muzsikus volt. Későbbi tanárai között olyan nagy nevek voltak, mint Joseph Haydn és Antonio Salieri. Talán nem is baj, hogy ilyen korán kezdte, hiszen betegségei megrövidítették az életét, ráadásul 25 éves lehetett, amikor a hallása is romlani kezdett.

Szerelmi élete

Többször járt a Felvidéken, ahol különböző úri szalonokban muzsikált. A Brunszvik családnál tett látogatások és az esti hangversenyek a zenepavilonban mély benyomást tettek rá, így született a Holdfény szonáta, melyet Julietta Guiccardinak ajánlott. Egy ideig úgy gondolták, ő lehetett a zeneszerző hagyatékában talált titokzatos szerelmes levelek "halhatatlan kedvese".

Valószínű, hogy nem Brunszvik Teréz lehetett a kedves, mivel ő naplójában többször is utalt férjnél lévő húga, Jozefin és Beethoven kölcsönös szerelmére. Egy biztos: Brunszvikéknak rangon aluli volt a muzsikus, így a kapcsolat minden írásos nyomát szerették volna eltüntetni.Beethoven még a Jozefinhez írt operáját, a Fideliót is csak az asszony öccseinek, Ferencnek és Józsefnek ajánlhatta.

Betegségei és halála

Boldogtalanságának oka azonban nemcsak a beteljesületlen szerelem volt (soha nem nősült meg), hanem a halláskárosodása, majd hallásának elvesztése is. Szerette volna, ha tudják: nem azért vonul el mogorván, mert nem szereti az embereket, hanem mert megalázó számára, hogy pont abban az érzékében károsodott, melynek mindenki másénál tökéletesebbnek kellene lennie.

Nem tudhatjuk biztosan, mi vezetett korai halálához. Az viszont köztudott, hogy már a halála előtti években is sokat betegeskedett. Sárgaság, reumatikus láz, alhasi fájdalmak, emésztési nehézségek, kólika és krónikus bronchitis keserítették meg az életét. Halálának okaként vízkórságot, sőt ólommérgezést is említenek.

Utolsó mondata kapcsán szintén többféle verzió látott napvilágot:

• "A mennyországban ismét hallani fogok."
• "Tapsoljatok, barátaim, a komédiának vége."
• "Úgy érzem, hogy mind ez idáig csupán néhány hangjegyet jegyeztem le."
• Olyan források is vannak, amelyek szerint valaki 12 üveg bort vitt neki, mire azt mondta: "Jaj, de kár, de már késő."

56 éves korában érte a halál. A zenetörténet egyik legnagyobb alakját több tízezer ember kísérte végső útjára. Életfilozófiája a mai napig megszívlelendő: "Kössétek gyermekeitek lelkére az erényt, csak az boldogít, nem a pénz. Tapasztalásból beszélek: az erény mentett meg engem is nyomorúságomban, művészetem mellett neki köszönhetem, hogy nem öngyilkossággal fejeztem be életemet. Éljetek boldogul és szeressétek egymást!"

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock