Borotva történelem: Így jutottunk el a kövektől a Gillette-ig

Manapság már senki sem ad hálát azért, hogy feltalálták a borotvát, amivel férfiak és nők egyaránt kordában tarthatják a szőrzetüket - hiszen mindez természetes. De ha mondjuk, az ókorban éltél volna, akkor bizony pontosan tudnád, hogy milyen kínokat kellett átélnie annak, aki hamvas bőrt szeretett volna...

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a szőrtelenítés a Funky '70-es években lett divat, amikor a hölgyek elkezdtek egyre rövidebb ruhákat viselni. Előtte felesleges volt foglalkozni a szőrszálakkal, hiszen bokától állig úgyis mindent textil borított - azért ez így, ebben a formában nem teljesen igaz.

Az őseink is buktak a bársonyos bőrre!

A szőrtelenítés már az ókori Egyiptomban is elterjedt szokás volt, de csak a magas rangú hölgyek körében. Ők viszont teljesen lecsupaszították magukat, és ezzel megteremtették az első szőrtelen szépségideált. Kezdetben precízen csiszolt kővel dolgoztak, ám mivel az hamar elkopott, így feltalálták a korabeli gyantát. Ez jóval fájdalmasabbnak bizonyult, mint a mai modern változata. Vagyis a szépségért akkoriban még jobban meg kellett szenvedni. Ettől függetlenül hatékony volt, mivel közvetlen a szőrtüszőre hatott - így biztosítva hosszabb távon is a puha bőrt.

Forrás: Wikipedia

Később az ókori Görögországban és Rómában elterjedtek a pengék. Előbb bronzból, majd vasból készültek, és lényegesen jobbak voltak, mint a csiszolt kőből kreált elődeik. De nemcsak a görögök és a rómaiak fazoníroztak, hanem az arab világban is - hiszen a Korán kifejezetten kötelezővé teszi a nők szőrtelenítését.

Aztán jött a szegénység, és vele együtt a brutál bozont...

A középkorban mindenféle szépítőszer és eszköz hivalkodásnak, Isten ellen valónak számított. Emellett az átlag jobbágy inkább azzal foglalkozott, hogy legyen mit ennie. Szóval, a szőrtelenítés lehetett az utolsó, ami a fejükben járhatott.Egészen I. Erzsébet uralkodásáig még a tehetősebbeket sem érdekelte komolyabban a kinézetük. Erzsébet viszont - még ha nem is indított totális háborút a dzsungel ellen - különösen figyelt a megjelenésére, ezért kezdetben a szemöldöke formájával és az arcán lévő egyéb rebellis szőrszálakkal hadakozott.

Forrás: Wikipedia

Az első kihajtható pengéjű, precíz borotvakés csak az 1760-as években jelent meg egy francia borbély, Jean-Jacques Perret jóvoltából. Ám a borbély régen - mivel komoly kézügyességet követelt - igen költséges volt, ezért természetesen csak a gazdagok engedhették meg maguknak. Viszont azért ez sem volt tökéletes megoldás, hiszen a borbélytól függött, hogy milyen minőségű pengét tud beszerezni, és hogy mennyire volt ügyes.

Éppen ezért a férfiak borotválkozása macerás volt - mert hát valljuk be, nem szívesen hagyjuk, hogy egy hegyes tőrrel matassanak az állunk alatt. A többség legalábbis igényt tart arra, hogy a vére és a belső szervei ott maradjanak, ahol eddig voltak. A szegényebbek pedig csak maguknak oldhatták meg - kockáztatva, hogy kisebb-nagyobb sebeket ejtenek magukon. Nem tudom, ki járt jobban...

Csekély 120 évet kellett várni, míg King Camp Gillette feltalálta a róla elnevezett pengét. Ezzel már egy hétköznapi ember is nyugodtan meg tudott borotválkozni. Kifejezetten nőknek való borotva pedig csak 1915-ben jelent meg. Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen óriási dolog volt mindez.

SHE

Nyitókép: Wikipedia

    Ezek is érdekelhetnek