3 méltatlanul elfeledett feltaláló

A feltalálók és találmányok világa azonban kegyetlen és közönyös. A vasba-aranyba bebetonozott nagy öregeken kívül hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden korban és minden században rengeteg új találmány született, ami szinte mind az életünk könnyebbé és egyszerűbbé tételét szolgálta (hacsak a hadsereg le nem csapott rá előbb).

Vannak azonban olyan, mind a mai napig ismeretes és használatos találmányok, amelyek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket, mégse tudjuk, hogy ki alkotta meg őket. Ezekből fogok most bemutatni párat, a teljesség igénye nélkül.

Walter Hunt, akinek a varrógépet és a biztostűt köszönhetjük

1833-ban találta fel Walter Hunt (1796-1859) a huroköltésű varrógépet, ám nem szabadalmaztatta, mert félt, hogy ezzel varrónők százai válnának munkanélkülivé...

Hunt ekkor megpróbálta bíróság előtt érvényesíteni az elsőbbségét, ám kiderült: Howe masinája jobb tervezésű és kivitelezésű volt. Szóval a szegény varrónők mehettek az utcára.

Még érdekesebb a biztostű, amelyet Hunt azért talált fel, hogy megadhassa egy barátjának azt a 15 dollárt, amivel tartozott neki.

Az ezt követő években a vállalat dollármilliókat keresett a biztostűvel. (És ki tudja, talán a punk mozgalom története is máshogy alakult volna, ha Hunt kezében maradnak a jogok.)

Josephine Garis Cochran, a mosogatógép anyja

Josephine Garis Cochran (1839-1913) és férje imádtak nagyszabású estélyeket adni a környék krémjének. A vacsorákat pedig a családi hagyaték kínai porcelán étkészleten szolgálták fel. Miután az egyik este a szolgálók mosogatás közben több tányért is kicsorbítottak, Josephine elkezdett egy biztonságosabb és egyszerűbb megoldást keresni erre a kényes problémára.

Ez annyira lenyűgözte a barátait, hogy nekik is csinálnia kellett egy-egy ilyen masinát. Miután 1886-ban szabadalmaztatta készülékét, Josephine a Chicagoban megrendezett World's Columbian Exposition nevű rendezvényen megnyerte a fődíjat a „legjobb mechanikai megoldás, tartósság és célszerűség" méltatással egyetemben. A találmány híre nőttön nőtt, éttermek és szállodák érdeklődtek iránta, végül 1897-ben létrejött a Garis-Cochran Manufacturing Company.

A sors fintora, hogy a mosogatógép az 1950-es évekig nem igazán terjedt el a háztartásokban, mivel csak ekkor jöttek létre azok a külvárosok, ahol a csatornázás kezelni tudta a készülékkel járó megnövekedett meleg víz igényt.

Luther George Simjian, az ATM és a selfie atyja

Luther George Simjian (1905-1997) első találmánya egy olyan önportré készítő fényképezőgép megalkotása volt, ahol a kép alanya egy tükör segítségével még a kép elkészülte előtt láthatta, hogyan fog festeni, és igény szerint változtatásokat is eszközölhetett a beállításon.

A hat hónapos próbaidő után a bank nem kért az ATM-ekből, de nem a gép hibája miatt, hanem mert nem mutatkozott rá igény. Úgy festett ugyanis: a készülék iránt egyedül a prostituáltak és a szerencsejátékosok érdeklődtek, akiknek így nem kellett szemtől szemben tárgyalniuk a bank egy alkalmazottjával.

Így az ATM és annak eredeti feltalálója feledésbe merült, a feltalálással járó babérokat pedig az elektronikus bankjegykiadó automatát megalkotó John Stephen-Barron és Donald Wetzel nevével fémjelzett csapat aratta le a hatvanas évek végén.

Simjian nem rokkant bele a kudarcba. Hosszú és eredményes életet élt, feltalálva többek között több orvosi ultrahangos készülékeket, egy repülés és egy golf szimulátort, valamint a súgógépet.

Nyitókép: iStockphoto