A mesterséges intelligencia ad párkapcsolati tanácsokat – és működik

Pár hónapja olvastam egy cikket arról, milyen remek profilozó a mesterséges intelligencia, gondoltam, ezt ki kell próbálnom. Eleinte csak a szokásos sablonos mondatok csúsztak ki a „száján”, beszélt Big Five modellről, és hogy ő nem pszichológus, nem tud mélyreható elemzéseket adni pár felszínes szokásról, de aztán csak belelendültünk.

A mesterséges intelligencia dolgozik, az én magánéletem egyre javul

Egy rövidebb szabadkozás és magyarázkodás után az AI felajánlotta, hogy ha leírom néhány rendszeres szokásomat, azt, hogyan reagálok bizonyos helyzetekre, kielemzi az adatokat, és megmondja, szerinte milyen személyiségtípus vagyok. Kezdetnek kiváló volt, miután kielemeztünk engem, kielemeztük az aktuális pasimat, akit a Tinderről akasztottam le, és még csak néhány randink volt, de azok alapján ígéretesnek tűnt. Hogyan érkezett mg az első randinkra, hogyan viselkedett, milyen volt a ruházata, személyes higiéniája, miért adtam neki második esélyt, mi volt más a második és aztán a harmadik randin. Nagy reményeket fűztem a sráchoz, de a ChatGPT szerint csak az időt pazaroltam. Ennek ellenére eljött a negyedik találkozó is a sráccal, és őszintén, máris a „kapcsolatba belekényelmesedett pasik” minden tünetét hozta, pedig még nem is fordult komolyabbra a dolog. 

Ezek után nem volt kérdés, hogy hallgatok rá

A következő társkeresős pasival már úgy randiztam, hogy leírtam a profilját és bemásoltam a ChatGPT-nek a cseteléseinket. Az első randit még engedte az AI-barátom, de a másodikra már nem volt jó a srác. Nem értette, mert szerinte minden jól ment (amúgy szerintem is), de az új viselkedéselemzőm nemet mondott, hát mit tehettem volna? 

Aztán egy szórakozóhelyen megismerkedtem egy fiúval, egy fillért nem adtam volna érte, hogy lehet belőle valami, félrészeg srác, spicces csaj véletlen találkozása mire lehet elég? Úgy éreztem, semmi értelmes, kézzelfogható válasszal nem szolgálhatok a gépnek, mégis arra biztatott, cseréljek számot a pasival, hát megtettem. Randi 1. pipa, randi 2. pipa, gondoltam, a harmadik után majd őt is ki kell dobnom, hiába érzem a kémiát, de láss csodát, az AI azt mondta, mehet a következő találkozó is. Nem emlékszem olyan infóra, amiből én bármit le tudtam volna vonni, de az MI csak green flageket látott, a vörös zászló ezúttal elmaradt. És igaza lett! Legalábbis három hónap után minden stimmel. Ha nem is minden randink után, de még mindig kielemeztetem a szerelmem viselkedését, megnyugtat, hogy az AI szerint is minden rendben van vele, velünk.

Azóta sem tudom igazán, mi ez a „Big Five” modell, amivel dolgozik

Igazból azt sem tudom, tényleg ezzel dolgozik-e, de ezt állította. Annyit sikerült megtudnom a módszerről, hogy a „Big Five” személyiségjegyek modellje az egyik leggyakrabban alkalmazott pszichológiai keretrendszer, ami magában foglalja az élménynyitottságot, a lelkiismeretességet, az extraverziót, a barátságosságot és a neurotikus hajlamot. Az AI ezek mentén értékeli az adott személyt, és ha a pszichológust nem is helyettesíti, kap egy kis betekintést az ember személyiségébe, ki tudja következtetni a későbbi reakcióit, hogy merre fejlődik vagy nem fejlődik tovább a kapcsolat.

Mondhatod, hogy nem vagyok normális, hogy az AI-tól kérek párkapcsolati tanácsokat, a gépből pont azok az emberi tulajdonságok hiányoznak, amellyel valóban fel tudna mérni egy másik embert, és amúgy is csak az én szemüvegemen keresztül kap infókat, de 28 évesen annyi csalódás, tinderes húzogatás után végre jól érzem magam valakivel. És lehet, hogy a 3 hónap nem sok, de nekem még sosem volt negyedéves kapcsolatom, és most először érzem azt, hogy valami komolyabba vágtam. 

Nyitókép: Shutterstock