Kiderült: a házasságom hazugságra épült – a férjem sosem volt szerelmes belém, ezért vett el


Mindig is a szűkszavú, westernfilmbe illő macsókért rajongtam, és ő épp ilyen: az érzelmek kifejezése nem az erőssége. Persze eleinte még szerettem volna és vártam, hogy szerelmet valljon, de sosem került rá sor. Végül elfogadtam, hogy nem szavakban fejezi ki az érzelmeit, hanem tettekben, és azok alapján nem is volt kérdés, hogy komolyan gondolja a kapcsolatunkat: fél év után eljegyzett, hat hónapra rá pedig feleségül vett. A házasságunk boldognak tűnt.

Az elmúlt évek boldogságban teltek – én legalábbis azt hittem... Közös hobbikba fogtunk, utaztunk, néhány hónapja pedig belevágtunk a babaprojektbe. Ha véletlenül nem olvasom el egy levelezését, ma is abban a tudatban lennék, hogy minden rendben. Csakhogy egy este nem lépett ki a Facebook-fiókjából, amikor fürdeni ment, én pedig véletlenül megláttam, amit az egyik barátja üzent neki: „Én akkor sem bírnám szerelem nélkül, ahogy te”.
Kétségbeestem. Nem tudtam mire vélni, mit jelenthet ez, így remegő kézzel visszagörgettem az üzeneteket. Végigolvastam az egész beszélgetést. A kapcsolataikról volt szó, és az én férjem azt írta, sokkal jobb neki így, hogy nem szerelmes belém. Az előző barátnőjébe az volt, és ki volt szolgáltatva az érzelmeinek...
Sírva indultam a fürdőszobába, hogy magyarázatot kérjek tőle. Zavartan hallgatott egy ideig, végül bevallotta, hogy tényleg nem szerelemmel szeret.
Győzködni kezdett, hogy nincs ezzel semmi baj: az előző menyasszonyába bele volt zúgva, mégsem működött köztük a dolog, ezzel szemben a mi kapcsolatunk harmonikus. Szeret velem lenni, mert jó természetem van, a szex is kiváló, így sosem vágyna más nőre vagy másfajta életre. Én azonban úgy érzem, hogy ez egyáltalán nem normális dolog.
Hogyan maradjak egy férfi mellett, aki csupán praktikus megfontolásokból van velem? Mi lesz, ha egyszer csak szerelemre lobban egy másik nő iránt? Tényleg olyan apával vállaljak gyermeket, aki pusztán „kellemesen” érzi magát velem?
Összetörtem. A válást fontolgatom, de nem tudok végleges döntésre jutni, hiszen – szemben vele – én szeretem, méghozzá igazi, lángoló szerelemmel... Ő pedig egyre tanácstalanabb és zavartabb. Szerinte felfújom a dolgot, és csak lovagolok a szavakon. Az a benyomásom, hogy tényleg nem akar elveszíteni, mégsem bírok megnyugodni. Amint hozzám ér, eszembe jut, hogy ő nem érzi azt, amit én. Elkap a sírás, és elhúzódom tőle... Megalázott és csalódott vagyok.
Mellette maradjak vagy elhagyjam?
Nyitókép: 123rf
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.