Ha a sors azt akarja, hogy két ember összejöjjön...

Az első randi mindig emlékezetes élmény, különösen akkor, ha az „első” már a második próbálkozás. A készülődés izgalma és a tökéletességre való törekvés azonban nem várt kihívásokat tartogathat... Ha azonban a sors két embert egymásnak szán, akkor a kudarcból is boldogság lesz.

Szerettem volna besegíteni a sorsnak, de nem volt rá szükség

2000. október 21.

Valami csoda folytán újra találkoztam Zs.-vel, akivel egyszer már volt egy olyan randink, amire egyikünk sem ment el. Most újra megbeszéltünk egy találkát, és szívre tett kézzel megesküdtünk, hogy ott leszünk. Ott is voltunk, bár azt hiszem, én megküzdöttem életem eddigi legnagyobb kihívásával: megpróbáltam szép lenni a randira.

Első körben kisminkeltem magam, alapozó, szemhéjpúder, szemceruza, szempillaspirál, rúzs. Semmi hivalkodó, földszínek, ahogy azt a képes magazinok tanácsolták. Úgy gondoltam, hogy a második első randira egy szolid színűre lakkozott műköröm dukál, vettem is egy készletet hozzá.

Mit nehezebb? Egyszerűen lehetetlen.

Az egyébként sem ügyes jobb kezem a körmöktől teljesen bénává vált. Semmit nem tudtam megfogni vele, ami kisebb volt, mint egy fotel. Nagy kínlódások árán végül egy köröm volt a helyén, illetve majdnem a helyén. Kilencven fokos szöget zárt be az ujjammal...

Lányosan káromkodtam, és az idegösszeomlás határán abbahagytam a műkörmözést, hogy majd később újra megpróbálom, miután csodálatos loknikat varázsoltam a hajamba. Majd ha eljön az ideje, nem szabad elfelejtenem azt tanácsolni a lányomnak, hogy ne a randija napjára ütemezze az új dolgok kipróbálását. Maradjon a kitaposott, biztonságos ösvényen, vagy egy, a hajába gabalyodott körfésűvel végzi, mint az anyja...

Még egy órám volt addig, hogy megérkezzen értem Zs. Kilátástalannak tűnő helyzetemben egyet tehettem: sírni kezdtem. Emiatt pedig a sminkem is szétfolyt, és a szempilláimról lefelé csordogáló kis fekete patakok tették teljessé a boldogtalanságomat.

Apu épp valami meccset nézett, néha rám pillantott, majd feltette a pontot szépségápolási balsikerem i betűjére: „Minden hülye ünnepet átveszünk már Amerikától. Micsoda őrültség ez a Halloween is, hogy szörnyeknek öltöznek az emberek!"

15 perc alatt leszedtem, lemostam mindent, és úgy mentem a második első randinkra, hogy csak egy szolid fekete vonalat húztam szemceruzával a szemhéjamra. A randi jól sikerült, Zs. azóta már a férjem. Az évek során nem ügyesedtem sokat, ami a női rituálékat illeti, de őt ez nem érdekli. Így szeret.

Pónya-Papp Andrea

Nyitókép: iStockphoto