Óvatosnak kell lennünk, ha valakivel magas lóról beszélünk, mert ha egyszer leesünk onnan, akkor nagyon csúnyán megüthetjük magunkat...
Kedves Adél!
Bocsáss meg, hogy csak most válaszolok az e-mailedre, bár több hónapja írtad. Igazán örömmel olvastam a soraidat. Főleg azt a részt, amiben a tökéletes házasságodat és életedet taglalod, majd sajnálatodat fejezed ki, amiért én egyedülálló anyaként, elhagyatva tengetem a napjaimat. Különösen jólesett az a tanácsod, miszerint ne adjam fel, és próbáljak ismerkedni, hiszen vannak férfiak, akik ebben a korban már eljutnak odáig, hogy megalkudjanak. Ők - ahogyan írtad - már megelégednek olyan harminc fölötti nőkkel, akiket mások elhagytak, szóval van remény...
Tudtam, hogy kiváló családanyaként és feleségként sok dolgod van, ezért nem akartalak zavarni a válaszaimmal. Most azonban eljutott hozzám a hír, hogy elhagyott a férjed a szomszédasszonyért. Mivel most már kiélvezheted az egyedülálló anyák unalmas óráit, amikről régen olyan sokszor kioktattál, úgy döntöttem, írok.
Először is, némi vigasztalás... Ne bánkódj, mert elhagyott a férjed! Habár korábbi leveleidben kifejtetted, hogy ha egy nő mindent megtesz a házasságáért, akkor a férje megbecsüli, és sosem lép félre. Az elméleted szerint tehát most azt kéne gondolnod magadról, hogy selejtes feleség voltál...
Mégis valamiért azt hiszem, azóta hajlasz a másik lehetőség elfogadására: hogy senki nem volt rossz, egyszerűen Laci valamiért kiszeretett belőled. (Megjegyzem, tisztelnélek, ha elvhű emberként nem változtatnál a régi álláspontodon, és elfogadnád, hogy te vagy a hibás. Nyilván sosem borotváltad a lábad, pókhálót növesztettél a puncid köré, és sárkányként ordibáltál minden egyes nap - hiszen szerinted csak az ilyen nőket hagyják el...)
Ha nyomasztónak tűnik is a helyzet, gondolj azokra az előnyökre, amiket korábban ecseteltél nekem! Például, hogy elvált nőként feleannyi dolgod lesz, mert csak a gyerekről kell gondoskodnod, a feleségként végzett teendők alól felszabadultál.
Ahogy azt se feledd: ha férfiakkal ismerkedsz, ne tedd túl magasra a mércét! Az elhagyott nők közül úgyis csak az mazsoláz, aki maga is szerencsétlen valamiért, és nem olyan igényes. És annak is örülhetsz, hogy mostantól nem kell fölösleges gyarló külsőségekre költeni a pénzt. Ahogy régen mondtad: azok az elvált cafkák, akik sminkelnek és divatolnak, nevetségesek, a hátukra is írhatnák, hogy pasit akarnak fogni...
Szóval, bármennyire imádod a sminkkészleted, ideje kukába dobnod. A hajadat se fesd! A lenőtt tincseid láttán talán könnyebben elhiszik majd, hogy mással is foglalkozol, nemcsak azzal, hogy mások férjére vadássz.
Remélem, jólesnek a soraim, hiszen azokkal a jó tanácsokkal vigasztallak, amikkel te vigasztaltál engem évekig. Nem mondom, néha jól jött volna másféle segítség is. Mondjuk, beugorhattál volna vigyázni a gyerekre, vagy bemutathattál volna valamelyik normális, egyedülálló férfi ismerősödnek. De hagyjuk a múltat!
Biztos rosszkedvű vagy a történtek miatt, úgyhogy vidámabbá teszem a hétvégédet: szeretettel meghívlak a szombaton tartandó esküvőmre! Ivánnal nyolc hónapja ismerkedtem meg. Ugyan nem az a szerencsétlen típus, akit nekem jósoltál, hanem sikeres, magabiztos férfi, de ne aggódj, mi biztos csak az a kivétel vagyunk, ami erősíti a szabályt. Ha eljössz az esküvőmre, ígérem, minden olyan szerencsétlen, igénytelen férfinak bemutatlak, aki (szerinted) szóba jöhet egy elhagyott nő számára...
Várlak szombaton!
Ui.: Becsomagoltam a vibrátort, amit tavaly a születésnapomra küldtél. Ajándékot nem illik visszaadni, de még úgyis bontatlan, és nekem nincs rá szükségem, neked viszont még jól jöhet...
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
