„Hancúrozni csak sötétben vagy a takaró alatt!"

Mindenekelőtt egy fontos dolgot kell tisztáznunk: Különbség van aközött, ha valaki prűd és ha valaki szemérmes. Sokan úgy vélik, prűdnek lenni egyszerűen színészkedés: csupán nagyzolásból kerül minden szexualitást érintő témát. De, például nagyanyánk is prűd a neveltetése miatt, vagy a szomszéd, aki a vallása miatt nem beszél a szexről? Nem hinném...

Aki prűd, lenézi azt, aki nem az. Valóban ennyit jelent ez a négybetűs szó? Mi van akkor, ha ennél súlyosabb okok állnak a prüdéria mögött? Egyáltalán, ki a prűd, és mi választja el tőle az "egészséges szemérmességet"?

A közvélemény szerint prűd az, aki álszemérmes, aki valójában elítéli a nemiséget, és irtózik a szexuális témáktól. Nemcsak akkor, ha neki kell ilyenekről beszélni, hanem akkor is felháborodik, ha mások beszélgetnek a szexről.

Meg kell különböztetnünk az álszemérmességet a valódi szemérmességtől. A szemérmes ember testtartásából, viselkedéséből, lényéből látszik, hogy zavarba jön, ha mások előtt meg kell nyilvánulnia a szexualitásról. Ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a párkapcsolatában ne tudná levetkőzni a gátlásait és ne tudná önfeledten átadni magát az élvezeteknek.

A prűd ember erre általában képtelen. Feltételezések szerint azért, mert egyszerűen nem elég tapasztaltak, emiatt pedig felhatalmazva érzik magukat arra, hogy következmények nélkül kritizálhassák mások szexuális megnyilvánulásait. Gyakori, hogy az illető a zsigereiben valójában igényelné az intimitást és azt a szabadságot, hogy erről kommunikálhasson, de a felszínen harcosan elutasítja ennek lehetőségét.

Néhol úgy tartják, hogy a prüdéria a kisgyermekkorra vezethető vissza. Ebben az időszakban ugyanis sokat kérdezünk, ha viszont nem kapunk elegendő mennyiségű és minőségű információt, akkor ez később visszaüthet.

A szemérmesség a mai társadalomban, - főleg a fiatal korosztályban -, már szinte egyáltalán nincs jelen. Ám ettől még vannak olyanok lányok, akik kimondottan szégyenlősek, nem szeretnek a szexről beszélni, és nem is akarják könnyen odaadni magukat senkinek. De miért lenne baj, ha valaki az igaz szerelmére vár és vele szeretné először átélni a testiség örömeit? Vagy ez már ciki napjainkban?

Kétségkívül senkinek nem esik jól, ha közlik vele: Túl prűd vagy! És mint sok más, ez is legfőképpen akkor esik rosszul, ha van benne igazság. Viszont valakire rásütni, hogy prűd, csak azért, mert zárkózottabb típus, óriási hiba. Emellett azt gondolom, semmi közünk egymás szokásaihoz.

Úgy vélem, teljesen mindegy, hogy szexuálisan nyitott vagy zárkózott természetű vagy, nincs jogod becsmérelni a másik szokásait. Persze, lehet azt mondani, hogy a túlságosan laza felfogású emberek bántják a szégyenlősebbeket, de valójában a prűd emberekben is akad bőven előítélet. Csakhogy néhány példát említsek:

- Szex csak sötétben vagy a takaró alatt!
- Az önkielégítés bűn!
- Szex csak ruhában, a meztelenség elkerülésével!
- Orális szex? Na, azt soha!

Semmi szükség arra, hogy rossz érzést keltsünk egymásban csak azért, mert eltérő a nyitottságunk és a vérmérsékletünk.

Nyitókép: Shutterstock