Ha belezúgtam a pasim haverjába, akkor én rossz ember vagyok?

Tanácstalan vagyok. Kezdjük ott, hogy eleve ciki ezt elmondani bárkinek is. Félek, hogy valaki elítélne, ha megtudná, hogy nekem Marci mennyire tetszik. De a ki nem mondott problémák sajnos nem oldják meg magukat. Ez nagyon felnőttesen hangzik, de közben, - ha lehetne egy kívánságom -, akkor azt kérném, bárcsak örökre elfelejthetném Zalán haverját...

Annyira szörnyű ez az egész! Tudom, egyáltalán nem helyes, amit érzek. Közben persze azzal is tisztában vagyok, hogy nem tehetek róla. Nem én döntöttem úgy, hogy szerelmes akarok lenni Marciba, egyszerűen csak azon kaptam magam, hogy tetszik. Szívás...

Azt sem tudom, pontosan mikor alakult ki bennem ez a gyötrő érzés. Amikor Zalán bemutatta nekem, csak egy szimpatikus, jóképű pasinak gondoltam Marcit. Örültem neki, hogy ő a párom barátja, mert így tudom, jó társaságban van. Aztán, ahogy minél többet találkoztunk, egyre vonzóbb lett számomra.

Pedig szeretem Zalánt, legalábbis eddig azt hittem. Ilyenkor eszembe jutnak azok az elméletek, amik szerint akár két embert is lehet egyszerre szeretni - de nyilván, én erre nem lennék képes. Ha fel tudta kelteni egy másik férfi az érdeklődésemet, akkor valószínűleg már nincsenek helyén az érzéseim. Az is lehet, hogy sosem szerettem igazán? Mondjuk be kell vallani, hogy Zalán is tett azért, ami bennem zajlik.

Végtelenül önző és egoista, én mindig csak a sokadik helyen kullogtam a fontossági listán, ezzel szemben Marci mindig olyan figyelmes volt velem. Úgy éreztem, törődik velem, aztán ki tudja, lehet, csak bebeszélem magamnak, és túlértékelem az egyszerű udvariasságot.

Nem tudom, miként tudnám kideríteni, hogy valójában ő mit érez irántam. Azt meg főleg nem tudom, mit tennék, ha kiderül, hogy ő is úgy érez, mint én. Talán az lenne a legjobb, ha hagynám az egészet. Ő a párom legjobb barátja, nem tehetem meg, hogy belerondítok a cimboraságukba. Ha Zalánnal nem működnek a dolgok, akkor odébb kell állni, nem pedig még egy barátságot is tönkretenni.

De közben, azt érzem, Marci az a férfi, akire mindig is vágytam. Kérdések ezrei tobzódnak a fejemben: vajon, ha hagyom az egészet, elmúlnak az érzéseim Marci felé? Ha elmúlnak, újra úgy fogom szeretni Zalánt, mint régen? És mi van akkor, ha tényleg Marci az igazi, akkor is számítana a barátságuk Zalánnal?

Bárhogy is döntök, úgy érzem, hibát követek el. Akkor is, ha nem teszek semmit, akkor is, ha Zalán mellett tartom magamat erőből, és akkor is, ha Marcit választom. Nincs jó döntés, de vajon melyik a legkevésbé rossz?

Nyitókép: Shutterstock