Tudom, hogy átversz, mégsem bírlak elhagyni

- Tudom, ezt már mások is mondták - nyugtatja a kedélyeket a beismerő vallomásával Isti. - Elmúltam 40 éves, de még soha nem csináltam ilyet. Egyszerűen ez a nő megőrjít. És ha most beállítana ide, hogy kezdjük újra harmadjára is, én megtenném. Tudom, hogy nem kellene, mégsem tudok neki ellenállni.

Megőrülök érte... és tőle

- Most engedjük el, hogy megint besétált az életedbe, tényleg nem akarom tudni, hogy miért hagytad. De most éppen mi volt az indok, amiért kisétált? Csak a csillagok felét hoztad le neki, és csak a fizetésed 150%-át költötted rá?

- Hááát... - keresi a szavakat Isti. - Az anyagi részét majd külön mesélem el, mert attól még jobban ki fogsz akadni. De ami a kérdésedet illeti: kibékültünk, és úgy tűnt, minden rendben a kapcsolatunkkal. Boldogok voltunk, legalábbis ezt hittem... Aztán egyik napról a másikra elkezdett furcsán viselkedni. Reggelente, miközben készülődött, mindig chateltünk. Mindig mindenre azonnal válaszolt, sőt, általában én lettem számonkérve, ha valami miatt nem tudtam azonnal reagálni. Kb. 2 héttel ezelőtt viszont érezhetően hanyagolni kezdett.

Mikor egyik reggel megkérdeztem naivan, hogy van-e valami baj, akkor kioktatott, hogy ne gerjesszem a feszültséget, és egyébként is miattam nem tud készülődni - emiatt ő lehetne feszült. Csakhogy manapság látni, mikor aktív valaki a Messengeren. És nagyon érdekes módon, szinte mindig aktív tudott lenni, csak épp nem velem. Érdekességből elkezdtem figyelni az aktív, nem aktív, aktív, nem aktív fények váltakozását. Egy szó, mint száz: egyértelműen beszélgetett valakivel, aki nem én voltam.

És neked pedig rögtön eszedbe jutott, hogy...

Épülhet hazugságokra egy kapcsolat?

- Hogy mikor velem csalta az előző pasiját, akkor is valami hasonló történt - fejezi be Isti a mondatot. - Innentől pedig már nem volt megállás, a kisördög a vállamra ült, a zöld szörny pedig üldözőbe vett. Persze én sosem kereshettem, nem hívhattam, ha dolgozott. Ezt tiszteletben tartottam, sosem zaklattam vagy piszkáltam emiatt. Aztán az ominózus reggelt követően elég hosszadalmasan figyeltem az ő internetes elérhetőségét. És akkor szembesültem vele, hogy az aktív jelenlétből napközben csak én nem kapok. Ezt pedig másnap a fejére is olvastam, miközben színt vallottam a titkos megfigyelésemről.

- Bár én tényleg nem kedvelem a csajt, de azért ez nem volt szép tőled - inkább eléggé gyerekes. Ellenőrizni a párod? Ez finoman szólva is nagyon gáz. Tényleg hiszel abban, hogy bizalom nélkül ez menni fog? - vágott közbe Kriszta.

- Nem volt szép tőlem, ez tény, elismerem. Viszont gondolom, neked sem esne jól, ha hónapokon keresztül hozzászoksz valamihez, ami aztán egyik pillanatról a másikra eltűnik. Szerintem te is szóvá tennéd... És mikor a hibámat beismerve rákérdeztem személyesen a történtekre, akkor úgy éreztem, valami mellébeszélés van a dologban. Mert az első állítása szerint senkivel nem beszélgetett, aztán meg azt mondta, a munkahelyéről írogatnak neki kora reggel. Ezzel is szembesítettem.

Szóval, azt hiszem, ez volt az oka annak, hogy szétmentünk. Mert a modern világ csodáit felhasználva számonkértem a hazugságát - amit még beismerni sem volt hajlandó.

- És szerinted ez helyes húzás volt? - kérdezte Kriszta, de választ már nem kapott. Istit hívták telefonon. Az exe volt a vonalban, ami nyilvánvalóan azt jelentette, hogy újból kibékülnek majd. De kérdezem én: mire megy az ember a szenvedéllyel, a vad érzelmekkel, ha a másik ember nem tiszteli meg az őszinteségével? De talán ami még ennél is fontosabb kérdés: ér-e bármit is az a szerelem, amely hazug téglákra épül?

Isti történetét B. Barbi jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock