Csak szex, és más semmi - Na, nekem ez nem ment!

Hiszen a férfi nem árul zsákbamacskát, ő kitálal. Őszintén. Hogy tőle senki ne várjon semmit. Nem is ígér semmit - lelki támaszt végképp nem. Csakis stabil, "tartameddigtart" szexuális kapcsolatot. Ő a megtestesült, klasszikus értelemben vett, tisztességes szexpartner. Aki mereven elhatárolja magát minden olyan emocionális hatástól, ami akár egy kicsit is közelebb vihetné a nőhöz.

De jó is ez! Mennyire fesztelen és veszélytelen! Nincs fölösleges magyarázkodás, nincsenek ígéretek, nincsenek felvállalhatatlan szerepek. És különben is, tök jó egyedül. Könnyebb. Nem kell elköteleződni, és nem kell egy kapcsolatnak nevezett státuszban vergődni, ami mellett kevesebb idő lenne a tartalmas szórakozásra - meg a munkára. Így ő nem is akar többet az ellenkező nemtől, csak a legszükségesebbet, azaz szexet.

Pedig a Férfi mindent megtett azért, hogy eltapossa a hiú ábrándok csíráját is: az egyenességen túl felajánlotta a megszoksz vagy megszöksz lehetőségét is, és legkevésbé sem kívánta a maga képére formálni az Emocionális Nőt. De ő mégis alkut kötött, és azt hazudta magának, hogy mindez elegendő lesz számára. Egy szó mint száz: vállalta a szexpartner szerepét, és megpróbálta megtartani a kellő távolságot.

De mivel ez sajna-bajna csak önámítás volt, így hiába is ígért bármit, csődöt mondott. És lassacskán hinni kezdett abban, hogy a szexuális vonzalmon túl mást is megélhet a Racionális Férfival. Aki persze ezt alapból nevetségesnek gondolta, hiszen nincs itt másról szó, mint az érzékek puszta összecsapásáról. Ekkor az Emocionális Nő józan esze elkezdett riadót fújni: innen menekülni kell. De hát mikor hallgatott egy Emocionális Nő a józan eszére?

Szóval, inkább játszmázni és manipulálni kezdett. Hazudott, csalt, kifordult önmagamból. Erőszakosan nyomult, le akarta kötni az idejét - de legfőképpen meg akarta mutatni a Racionális Férfinak, hogy mennyire szüksége van a Nőre az ágyon kívül is. Mert bekövetkezett, amire mindannyian számítottunk: rövid idő alatt beleszeretett a Férfiba. Ezért inkább a küzdelmet választotta a távolodás helyett. Logikus a kérdés, hogy miért. Na, erre a legnehezebb megadni a választ.

• Össze volt zavarodva?
• Lelkileg érzékeny stádiumban volt?
• Netán reménykedett? Hogy hátha majd eléri azt, amit másnak még nem sikerült.
• Vagy csak dacolt a sorsával...

Hogyan tovább? A férfi vitathatatlanul korrekten kifejtette a vágyait, és ennek megfelelően, konzekvensen taszította magától az érzékeny szálak leghalványabb gondolatát is. És a nő csak emocionális volt, de nem hülye, sem süket, így ezzel pontosan tisztában volt.

De egyre csak ott motoszkált benne a kérdés: "Vajon akkor sem akarna tőlem semmit, ha tudná, milyen érzés szeretni? Mi van akkor, ha boldogabb lenne, ha hagyná ezt megtapasztalni? Csak úgy megfontolatlanul, sodródva?"

Persze mindez merő fikció. A Racionálisan Gondolkodó Férfit sosem lehet más mederbe terelni, ahogy az Emocionálisan Terhelt Nőt sem. Ezért valószínűleg szép lassan kifullad majd a szexpartneri viszonyuk: a férfi megunja, hogy többet várnak tőle, és a nő pedig az örök várakozást unja meg. Szóval, egy napon majd elsétálnak két különböző irányba. És sosem tudják meg, hogy mi lehetett volna, ha...

Nyitókép: Shutterstock