Dohányzol? Akkor nincs randi!

- Lehet, hogy furán hangzik, de nálam szóba sem jöhet az, aki dohányzik– meséli Kati a barátnőjének, aki nagy szemeket meresztve rázza a fejét.

- Te bolond vagy! - nevet fel Zsuzsi és megrázza vörös tincseit. - Mindenkinek van valami stikkje. Tökéletes ember nem létezik.

- Nekem nem is kell, hogy tökéletes legyen – von vállat Kati, és egyáltalán nem izgatja, hogy a barátnője nem ért egyet vele.

- De, de, a tökéletesre hajtasz. Ugyan mit számít, hogy dohányzik-e, ha kedves, ha szeret, ha jó vele az ágyban – kacsint.

- Ennél azért jóval több kell – emeli fel a mutatóujját Kati. - De ez egyébként nem vitatéma. Mindenkinek más a fontos. Neked az, hogy magasabb legyen nálad a pasi, nekem meg az, hogy ne füstöljön.

- Na, azért az más...

- Nem, nem más! Sőt! A te elvárásod csupán esztétikum, az enyém ennél sokkal összetettebb.

Miért baj, ha dohányzik a párod?

- Azt kérdezed, miért baj, ha dohányzik a párom? Több problémám is akad vele. Az első és legkézenfekvőbb, hogy büdös. Büdös a füst és bárki bármit mond, az is büdös, aki szívja.
Büdös a szája, büdös a keze, büdös a ruhája.

Persze kezet lehet mosni, lehet rágózni, szellőztetni a ruhát, de ez édeskevés. Nem zuhanyozhat le minden szál cigi után, és ha meg is tenné, a dohány szaga akkor is beivódik a bőrébe, hajába... árad a pórusaiból. Számomra ez visszataszító.

- Ez csak kényeskedés...

- Nem. Számomra a cigi szaga visszataszítóbb, mint a testszag, mert az utóbbi természetes és bárki megizzadhat, de a dohányfüst penetráját mindenki maga választja. Az én szememben pedig ez egyenlő a legnagyobb igénytelenséggel.

- Túlzol, Kati!

- Oké, akkor hagyjuk a büdöset, mert vegyük azt, hogy mindenkinek más a büdös. Nekem egyéb gondjaim is akadnak a dohányosokkal. Például, hogy nem tisztelik se magukat, se másokat. Milyen ember az, aki kockára teszi az egészségét egy kósza szenvedély miatt? Mondd, mennyire lehet felelősségteljes, érett és reális a gondolkodása? Szerintem semennyire. Egy szerencsejátékossal sem jönnék össze, mert az ilyen emberre nem lehet számítani. De voltaképpen a dohányzás is lutri. Vagy belehalsz vagy sem. Vagy beteg leszel tőle, vagy nem.

Előbbi esetben szerintem bolond, hiszen egy olyan dologhoz ragaszkodik, ami megölheti. Utóbbi esetben pedig... nekem nem kell egy függő. Ráadásul, ha komolyra fordul a kapcsolat és szóba kerül a házasság, családalapítás... Hogy és minek? Hiszen neki a cigi lesz az igazán fontos - amiről nem akar vagy nem tud lemondani - nem az, hogy sokáig egészségben együtt lehessen velem és a gyermekeinkkel.

Az én szememben a dohányos ember magának való, önző és csak a pillanatnyi vágyainak él. Én nem egy ilyen társat képzelek el magam mellé Nem kell megérteni, sőt meg is lehet érte kövezni, de feleslegesnek tartom, hogy egy olyan kapcsolatba bonyolódjak bele, ahol a cigaretta iránti vágy és szenvedély vezérli a párom életét, és minden más csak ezután következhet.

Nyitókép: Shutterstock