Tanga helyett tundrabugyi, bulizás helyett sorozatok: íme az öregedés első jelei

1. Nem bírom olyan jól a stresszt, mint régen.

Míg fiatalabb koromban imádtam a pörgést és élveztem a kihívásokat, addig ma már szívesebben végzek olyan munkát, ami komfortzónán belüli és kevésbé stresszes. Akár tetszik, akár nem, rosszabbak az idegeim, mint régen, már kevésbé vagyok terhelhető és a lényeg, hogy már nem is akarok megszakadni, állandóan megfelelni és bizonyítani.

2. Nehezebben leszek szerelmes.

Emlékszem, hogy a húszas éveimben szinte minden hónapban másba lettem szerelmes, pillanatok alatt képes voltam lángra lobbanni valakiért. Elég volt egy helyes pofi, egy kidolgozott, szép test vagy egy kedves gesztus és engem már kenyérre lehetett kenni. Az évek során aztán elég sok tapasztalatra és csalódásra tettem szert, úgyhogy ma már ez sem megy olyan könnyen. Ritka, hogy valaki úgy igazán megmozgat és szerelmes is régen voltam.

3. Többet költök az egészségemre és szemránckrémre, mint szexi ruhákra

Ez már az a kor, amikor megjelennek az első ősz hajszálak, könnyebben felszaladnak a kilók, harcolsz a narancsbőrrel, hogy a ráncokról ne is beszéljek. Amíg húszévesen leszartam a bőrápolást és a vitaminokat is messziről elkerültem, most egyre több pénzt költök arra, hogy formában tartsam magam.

4. Kerülöm a tömeget és nem vágyok hajnalig tartó bulizásra

Régen se szerettem nagyon a tömeget, de most már kifejezetten utálom. Az éjszakázást sem bírom túl jól, inkább hazamegyek időben, bebújok az ágyba, megnézek egy részt a kedvenc Netflix sorozatomból és éjfél előtt már húzom is a lóbőrt.

5. Már nem arról szól a Facebook, hogy melyik ismerősöm van kapcsolatban, hanem arról, hogy kinek a gyereke lett első osztályos abban az évben.

Emlékszem, hogy régen nagy szám volt, ha egy ismerősöm kiírta a Facebook profiljára, hogy „Kapcsolatban". Ma már ez senkit nem érdekel, mivel a legtöbb velem egykorú ismerősöm megházasodott, családot alapított és a gyerekeiről posztol a legtöbbet. Ebben a korban már ez a „normális".

6. Rosszabbul viselem a meleget és a hideget

Eszembe jutnak néha azok az idők, amikor fontosabb volt, hogy nézek ki, mint az, hogy éppen milyen idő van odakinn. Nem érdekelt, hogy kilóg a derekem, vagy fázni fogok a rövid szoknyámban, a lényeg az volt, hogy szexi legyek. Nyáron órákig aszalódtam a napon, csak hogy barna és ismételten szexi legyek. Ma már szívesebben vagyok árnyékban, mert idegesít, hogy folyik rólam a víz. Ha hideg van, akkor pedig több réteg ruhában megyek el otthonról és elhűlve nézem a fiatal lányokat, akiknek kilóg a hasa a rövid pólókból.

7. Jobban megérzem a teliholdat, az újholdat, a frontokat és a hormonális változásokat

Ahogy az idegeim egyre rosszabbak, úgy a testem is egyre érzékenyebben reagál a változásokra. Pár nappal a menstruációm előtt magamat se tudom elviselni, a teliholdtól pedig már összerándul a gyomrom.

8. Inkább felveszek egy kényelmes cipőt, mint egy szexi magassarkút

Míg fiatalabb koromban folyamatosan magassarkút hordtam, addig ma már - ha tehetem -, mindenhová edzőcipőben megyek. Nekem ez már az a kor, amikor sokkal fontosabb a kényelem, mint hogy kapjak 1-2 elismerő pillantást. Ugyanez igaz a tangára. Bár régen bűnnek tartottam bugyiban kilépni az utcára, ma már inkább kényelmes fehérneműt viselek.

9. Hamarabb kilépek egy rossz kapcsolatból, illetve már bele sem megyek

Sok rossz kapcsolatom volt az eddigi életem során, sok csalódás ért és sok nemet is kaptam. Ezek nagy részéből sokat tanultam és magamat is jobban megismertem, hogy működöm és miért. Azt mondják, hogy az okos ember a saját hibájából tanul. Nos, én sokszor elkövettem hasonló hibákat, viszont úgy érzem, megtanultam a leckét és ma már nem megyek bele olyan kapcsolatba, ahol rosszul bánnak velem. Vagy ha bele is megyek, nagyon hamar ki tudok jönni abból.

10. Könnyebben elfogadom, hogy valaki másképp gondolkozik, mint én

Ahogy az ember „öregszik" és egyre több élettapasztalatra tesz szert, úgy lesz egyre bölcsebb. Ma már tudom, mikor tartsam a számat, mikor álljak ki magamért és azt is egyre jobban el tudom fogadni, hogy nincs azzal semmi baj, ha valaki másképp látja a dolgokat. Már nem akarom mindenáron meggyőzni a saját igazamról, el tudom engedni és el tudom fogadni, hogy engem se szerethet mindenki.

Nyitókép: Shutterstock