Miért nem jelent semmit a pasiknak, ha egy nő foglalt?

Arra volt kíváncsi, hogy lenne-e kedvem megismerkedni vele, mire én kedves, de mégis elutasító válasszal reagáltam. Az illető nem értett a szóból, firtatni kezdte a reakcióm okát. Nos, ez az a helyzet, amikor a hazugság eszközéhez szoktam nyúlni, mert nem gondolom, hogy meg kellene indokolnom, miért döntöttem így. Főleg nem egy olyan ember esetében, akit 5 perce "ismerek", és életemben nem láttam.

Szívem szerint letiltottam volna, de érdekelt, hogy mire megyek szép szóval, és vajon meg tudom-e értetni vele a problémát. Nem akartam elhinni, hogy emberek tényleg így gondolkodnak, ezért tovább próbálkoztam. Kifejtettem neki, hogy mikor szeretünk valakit, akkor nem igazán akarunk másokat megismerni. Úgy tűnt, hogy átjött a lényeg, de másnap megkérdezte, hogy mit szólnék egy egyéjszakás kalandhoz? És ekkor bizony eldurrant az agyam.

Teljesen felháborított, hogy ha már úgyis foglalt vagyok, akkor legalább egy kósza dugásra megpróbál rábeszélni. Mert ezzel tulajdonképpen azt is kifejezte, hogy teljes mértékig leszarja az én kapcsolati státuszomat, a boldogságomat, a szerelmemet, és csak azzal van elfoglalva, hogy ő jól érezze magát - mindegy, milyen áron. Mert ha egyetlen válaszom is nyitottságra utalt volna, akkor még érteném a helyzetet, de így?!

Nem tudom ép ésszel felfogni, hogy miért nem lehet hagyni, hogy az emberek boldogan éljenek? Miért kell megpróbálni erőnek erejével belerondítani mások magánéletébe, és miért nem lehet tudomásul venni, ha valaki nem szeretné megcsalni a párját? De legfőképp azt nem értem: hogyan akar maga mellé normális barátnőt, miközben úgy próbál becserkészni valakit, hogy hűtlenségre buzdítja?

Félreértés ne essék, nem én vagyok az ártatlan kiscsibék díszpéldánya. Nem állítom, hogy a világ makulátlan, és soha senki nem játszik el a megcsalás gondolatával. De könyörgöm, ha valaki egyértelműen nem kíváncsi rád, és belemondja az arcodba, hogy boldog, az miért nem elég? Azért, mert fáj, hogy a másik ember örömét leli a magánéletében?

Természetesen az illetőnek is kifejtettem, hogy a viselkedése finoman szólva is önzőség, és az lett volna a minimum, hogy elfogadja a válaszom. Ezek után pillanatok alatt bezsebeltem a "magát kellető kurva" jelzőt, csak mert nem akartam vele találkozni. Mit kaptam volna, ha tudná, hogy nincs is pasim...?

Nyitókép: Shutterstock