Én segítettem neki elköltözni, mert szegény azokban a napokban annyira elesett volt, hogy egyedül képtelen lett volna bármire is. Idővel aztán kezdett megnyugodni. És miután a düh hullámai lecsillapodtak benne, kitartó unszolásomra eldöntötte, hogy regisztrál a Tinderre.
Ez körülbelül akkor történt, amikor nálunk is kihirdették a koronavírus miatti veszélyhelyzetet. Valószínűleg ő sem gondolta volna, hogy épp a karantén idején fogja megtalálni az Igazit... Ragyogott az arca, amikor összefutottam vele, így hát kaptam az alkalmon, és megkértem, meséljen erről a szerelemről egy kicsit.
"Iszonyú nehezen viselem a bezártságot, gondoltam, elütöm az időt a társkereső oldallal, végül is mi bajom lehet? Unottan lapozgattam a képek között, amikor megakadt a szemem Mátén.
A profilja alapján egy kedves, nyitott és humoros férfi képe rajzolódott ki előttem, aki tudja, hogyan kell udvarolni egy nőnek. Már az első levélváltásoknál tudtuk, hogy elindult köztünk valami. A koronavírus miatt személyesen nem találkozhattunk, ezért telefonon és videócseten tartottuk a kapcsolatot.
Eleinte mindkettőnk számára furcsa volt a helyzet, de igyekeztünk ebből is kihozni a maximumot. Közösen főztünk, filmeket néztünk, borozgattunk, majdnem úgy, mint egy rendes randin. Rengeteget nevettünk, de olyan is előfordult, hogy együtt pityeregtünk. Aztán ahogy teltek a napok, egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Úgy éreztem, ő minden korábbi csalódásomért kárpótol.
Nagyon nagy izgalommal vártuk az első találkozást, és amikor végre megcsókoltuk egymást, azt szavakkal nem tudom kifejezni. Bevallom, úgy sírtam, mint egy kisgyerek, alig tudtam abbahagyni. A személyes találkozónk után hihetetlenül gyorsan pörögtek az események. Két hét múlva összeköltöztünk, és a közös nyaraláson megkérte a kezem, én pedig igent mondtam."
Amikor feltettem Editnek a kérdést, minek köszönhető ez a hirtelen jött lánykérés, annyit mondott, hogy nekik - paradox módon - a fizikai bezártság egyfajta felszabadulást jelentett. Vagyis felszínre hozott olyan érzelmeket, amikről máskor, "normális helyzetben" soha nem beszéltek volna. És néhány hét után már azokat a dolgokat is megosztották egymással, amiket mással nem tudtak.
"Azt hiszem, a válsággal való küzdelem kapcsolt össze bennünket, voltaképpen egy vírusnak köszönhetjük a szerelmünket. Tudom, elég szürreális" - fűzte hozzá nevetve Edit.
A története jó példa egy viszonylag új jelenségre, amit a koronavírus-járvány hozott magával. Sokaknál épp az izoláció gyorsította fel az ismerkedés folyamatát, és lehetővé tette, hogy rövidebb idő alatt sokkal szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz. Egy felmérés szerint az újdonsült párok több mint egyharmada gondolja úgy, hogy a kéthavi bezártság két év együttéléssel egyenértékű, ami felgyorsulást eredményezhet a kapcsolat fejlődésében.
Ezeket a friss románcokat a karantén tehát nem meggyengítette, hanem még erősebbé tette - legalábbis a válaszadók 60 százaléka szerint. Valahogy így történt Editéknél is. Én mindenesetre szurkolok nekik, hogy boldog házasságuk legyen!
Nyitókép: Shutterstock
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.