Egy szerelmes nő a párjával alszik, nem a gyerekével?

Óvodás korában lenyűgözték az efféle jelenségek. Ez is olyan varázslat, amit csak a gyermeki elme ért - felnőttkorban szertefoszlik a bűbáj, és mindent felváltanak az észérvek és a racionalitás. "De jó lenne ismét gyereknek lenni!" - sóhajtott a férfi, és fektében oldalra fordította a fejét.

Legutóbb tinédzserként gondolta azt, hogy meglelte élete párját, de az a szerelem sosem teljesedett be. Plátói maradt, elérhetetlen, akár az ébredés után szertefoszló álmok. Idővel elmúlt, ma már az emléke sem fáj. De most, több, mint tíz évvel később, ismét szerelmes. És ez már valódi, a szó minden értelmében. Az elmúlt évek alatt megannyi barátnője volt, hosszabb-rövidebb kapcsolatai. Az egyetemen, és azután, hogy dolgozni kezdett. Barátnők a munkahelyről, az edzőteremből, a baráti társaságokból. Az is előfordult, hogy azt hitte, szerelmes. Egészen addig, amíg nem találkozott Vele.

Kitti egész véletlenül került az életébe. Megcsömörlött, életunt időszakában botlott a lányba, aki úgy viharzott keresztül az életén, hogy kis híján észre sem vette.

Minden, amiről eddig azt hitte, az a szerelem, egyszeriben nevetségessé vált és szürkévé fakult, mert Kitti maga volt a megtestesült férfiálom. Gyönyörű és okos, bájos és szexi, őrült és szenvedélyes.

Lacit még az sem érdekelte, hogy a haverjai flúgosnak találták a csajt, és Géza egy ízben még azt is megjegyezte, hogy az arca elég átlagosan semmilyen. Persze ezt egy kapatos éjszakán tette szóvá. Bár Laci szerette azt gondolni, hogy csak a pia meg az irigység beszélt belőle, a lelke mélyén tudta, hogy az ital pont az őszinteségre nyitott kaput Géza száján keresztül. De mégis, kit érdekel? Ha az ember szerelmes, akkor minden rózsaszín és happy. Elvégre erről szól az egész. Ettől olyan jó. Hab a tortán, hogy Kitti ugyanilyen szerelmes belé. Együtt vannak. Egy pár.

"Hát nem szuper?" - nyögte Laci, miközben Kitti helyét nézte maga mellett az ágy másik oldalán. Száraz, szarkasztikus hangja nevetségesen hatott a plafonról visszaverődő fényszórók árnyékában. Más esetben még nevetni is tudna rajta. Mondjuk, valami hülye amcsi vígjátékban, ahol a főhős a lány után kesereg, valahol a sztori kétharmadánál kötelező drámai ív környékén, hogy aztán a film végén ismét egymásra találjanak.

Az első hónap felhőtlenül telt, randi randit követett. Kezdetben belevetették magukat az éjszakai életbe, később túrázni jártak és bejárták az ország legjobb wellness szállodáit. Kitti bemutatta a szüleinek, és még a kilenc éves lánya is viszonylag jól fogadta, hogy a férfi belépett az életükbe. Igyekeztek közös programokat is szervezni, amiket Bogi is élvezett. Laci eleinte idegenkedett a kislánytól, mert nem tudta, hogyan viselkedjen vele szemben, de miután megtalálták a közös hangot, egész jól kijöttek egymással.

Végül eladta a legénylakását és a sportkocsiját, és még a tíz évre szóló hitelt is felvállalta, hogy együtt nagyobb lakásba költözhessenek.Kitti azonban megtartotta a saját garzonját, mondván, hogy "kiadjuk albérletbe, milyen jól fog jönni az a kis keresetkiegészítés".

Hiába a kölcsönös, elsöprő szerelem. A külön alvás ékként hasította szét a kapcsolatukat. A nő hallani sem akart arról, hogy a férfi kedvéért felborítsák anya és lánya megszokott életvitelét. Csak amikor a kislány a nagyinál töltötte a hétvégét, olyankor nyílt alkalmuk az intimitásra. Laci oldalra fordult, és behunyt szemmel úgy tett, mintha átölelné a nőt. Ez az utolsó éjszakájuk "együtt". Kitti és Bogi holnap elköltöznek.

Trux Béla novellája

Nyitókép: Shutterstock