Egy férfinak éreznie kell, mikor üt be az igazi szerelem!

Levi úgy tett, mint aki nem hallja a kérdésben rejlő vádat. Helyette olyan erővel pörgette meg a csatárt, hogy a csocsóasztal megemelkedett.

- Hohó, hé! - szólt rá Bence, a házigazda, aki a váratlan mozdulat miatt bekapott egy gólt. - Így nem ér! Nem pörgetünk!

Ők hárman az általános óta a legjobb barátok voltak, és az egyetem óta is legalább heti egy alkalommal összejártak. Ilyenkor kitárgyaltak mindent. A nőket, az új melót, a nőket, a filmeket, a nőket, a politikát, az aktuális barátnőket... Szóval, úgy általában és leginkább a nőket.

- Na de... - Pali elakadt a mondat közepén. Nem akarta, hogy úgy tűnjön, attól fél, ha valamelyikük megállapodik, azzal véget érnek a közös bulik. - Mennyire komoly a dolog? - nyögte ki végül.

- Eléggé - vetette oda Levi, miközben ismét becsavart egy gólt Bence kapujába.

- Ja, mint legutóbb Julival, mi? - Pali nem engedte el a témát, mindenképpen ki akart húzni barátjából egy épkézláb választ.

- Juli nem volt az igazi. Jó volt az ágyban, jókat lehetett bulizni vele, de nem volt komoly a dolog.

- Miért, Zitával mennyivel komolyabb? - kérdezte most már Bence is, megkockáztatva egy újabb gólt.

- Hát mert ő... - kezdett bele Levi, de a többiek azonnal a szavába vágtak:

- Szerelmes vagy - közölték, szinte egyszerre. Olyan régen ismerték egymást, hogy pontosan tudták, mikor mire gondolnak a többiek.

- Van az a pillanat, amikor megérzed - folytatta Levi. - Amikor a párod nem küldözgeti a kacér pillantásait szanaszét a táncparketten, hanem csak rád koncentrál. Amikor rájössz, hogy számára körülötted forog minden.

- Aha. Szóval az tetszik, hogy beléd zúgott?

- A belezúgás csak egy pillanatra szól - tiltakozott Levi. - Elmúlik, amint megkapod a vágyad tárgyát. Neked is ott volt az a múltkori csaj, ööö... Andi. Csak úgy csillogott a szemetek, amikor együtt voltatok. Mégsem terveztél vele.

A haverja felnevetett.

- Andika? Ő az a fajta, akit nem lehet komolyan venni. Egy őrült hullámvasút volt együtt lenni azzal a csajjal. Azután kiszállt, jegyet váltott egy BMW-s menetre. Borítékolva volt, hogy ez lesz a vé... - de befejezetlenül hagyta a mondatot. Kezdte érteni, miről beszél a barátja.

- Pontosan ez az - biccentett Levi, pontot téve a megkezdett gondolatmenetre. - Zitával a leszámoltatási hullám közepén jöttem össze, amikor engem is lapátra tettek a cégnél. Tudta, hogy nem vagyok menő üzletember, mégsem érdekelte.

- Ahh... - nekem is volt egy ilyen csajom - morfondírozott Bence. - Szabadkoztam, amiért csak egy lepukkant Focusom van, erre közölte, hogy "Szerinted engem a kocsi érdekel?" - Megdörgölte az állát. - Lehet, hogy nem kellett volna szakítanom vele?

- Azért dobtad, amiért az összes többit is. Mert te vagy az, aki nem állsz készen arra, hogy elkötelezd magad.

Bence egykedvű mozdulattal vállat vont, és helyeslően biccentett:

- Hát mondjuk, ja. Na de most akkor azt akarod mondani, hogy te már igen? Zita kell és senki más?

- Azt hiszem, igen.

- Nem tudom, haver. Ott volt Orsi, meg Évi... Sokkal jobb csajok voltak. Miért pont Zita?

Nem egy menő fickót keres bennem, és nem is támogatóra van szüksége. Nélkülem is rendben van az élete. Jó állás, lakás, kocsi... Nem egyik napról a másikra kattantunk egymásra, hanem szépen kialakultunk. Volt időnk felmérni a másikat, látjuk egymás hülyeségeit, és a jó tulajdonságokat is. Lehet, hogy Orsi és Évi jobban tetszett nektek, de nekem Zita az igazi.

- Szóval szerelmes vagy - nyugtázták elgondolkodva. Pali sóhajtott egy nagyot, és csak azután szólalt meg.

- De ugye attól még össze fogunk járni így, mi hárman? Úgy értem, csajok nélkül, tudjátok... Filmet nézni, pizzát zabálni, csocsózni, sörözni, meg minden.

Bence elnevette magát, helyeslően bólintott, majd egy utolsó góllal pontot tett a meccs végére.

Nyitókép: Shutterstock