3+1 jel, hogy durván kapcsolatfüggő vagy

Nemrég volt közöttünk egy kellemetlenebb szóváltás - természetesen a pasik miatt. Bogi ugyanis 26 éves kora ellenére 10 éve folyamatosan párkapcsolatban él. Egyikből lép a másikba, még életében nem töltött egyedül 3 hétnél többet. Minden viszonyát úgy éli meg, mintha ez lenne az utolsó, majd a szakítást pár napos mély letargia követi - aztán pedig rendszerint jön egy újabb jelentkező, akinek azonnal a karjaiba omlik.

Szerintem kapcsolatfüggő. Szerinte nem az. Miért is gondolná másképp? Hiszen, ha tudná magáról, akkor már az ő felelőssége lenne, hogy változtat-e ezen vagy sem. Így pedig tud - önmaga előtt - azzal takarózni, hogy amiről nem vesz tudomást, az nincs is.

Csúnyán összevesztünk, pedig én csak segíteni akartam neki. Gyerekkorunk óta barátok vagyunk, ezért azt gondoltam, józan érvekkel fel tudnom nyitni a szemét. Ekkor a fejemhez vágta, hogy a kapcsolatfüggőség nem ott kezdődik, ahol én gondolom. Majd sértetten számonkért, hogy nevezzem meg azokat a jeleket, amikből szinte összetéveszthetetlenül rá lehet ismerni a jelenségre.

1. Nem a minőség számít - csak az, hogy legyen mellette valaki!

Az évek alatt megfigyeltem, hogy számára az jelenti a biztonságot, ha van vele valaki. Tök mindegy, hogy az illetővel mennyit veszekednek, vagy mennyire tűnik stabilnak a közös jövőképük - a tény, hogy esténként nem egyedül fekszik le, számára mindennél fontosabb. Szerintem menekül az elől, hogy egy pillanatra is elcsendesedjen az elméje, és meghallja a saját hangját. Kell neki a folyamatos "zaj", egy másik ember, aki eltereli a figyelmét. Csak az a baj, hogy minél később ismeri meg saját magát, annál több nehézséggel kell majd szembenéznie...

2. Bárki kedvéért feláldozza magát!

Jellemző rá, hogy mindig az aktuális párja képére formálja önmagát. Ha a pasija rocker, és metál bulikba jár, akkor rövid időn belül rajta is megfigyelhetőek lesznek az "elrockosodás" jelei. A párja stílusának megfelelő zenét kezd el hallgatni, ennek megfelelően öltözködik, és úgy tesz, mintha világ életében ilyen lett volna. Nemcsak simán arról van szó, hogy a pasija által plusz ismeretre tesz szert, hanem a saját stílusát a férfi stílusára cseréli. Számomra ez azt jelzi, hogy gyakorlatilag bármit hajlandó megtenni, csak ne kelljen egyedül lennie. Inkább lesz 3 havonta meleg váltásban technós, plázacica és hippi, csak az számít, hogy az aktuális kedvesének megfeleljen.

3. Nem képes várni!

Hiába ütötte már meg számtalanszor a bokáját, nem tanul a hibáiból. Pedig már többször is kiderült, hogy a nulladik pillanatban összeköltözni valakivel veszélyes vállalkozás. Ám ő ennek ellenére is szinte azonnal összebútorozna minden pasijával - és közben arra hivatkozik, hogy akkor érzi teljesnek a kapcsolatot, ha minden nap együtt kelnek és fekszenek. Szerintem ezzel nem lenne semmi baj, ha nem két hét ismeretség után mondaná fel az aktuális albérletét, és költözne össze egy tulajdonképpen vadidegennel.

4. Büszkén hajtogatja, hogy ő aztán mindenkinél önállóbb!

Az élet minden területére igaz, hogy ha valaki folyton meg akar győzni valamiről magával kapcsolatban, akkor tulajdonképpen nem téged győzköd, hanem saját magát. Én gyakran érzem ezt Bogival kapcsolatban. Teljesen váratlan helyzetekben is képes úgy tekerni a beszélgetés fonalát, hogy végül az ő fene nagy önállóságáról beszélgessünk. Ilyenkor többször is elmondja, hogy milyen szuperül érzi magát, mikor egyedül van (pedig nincs is egyedül soha!), ahogy azt is, hogy tök rendben van magával, és nincs szüksége mankóra. Szentül hiszi, hogy ő uralja az életét - de szerintem a szíve mélyén ő is tudja, hogy ez nem így van.

Miután ezeket elmondtam neki, faképnél hagyott, azóta pedig nem beszéltünk. Ennek már lassan 2 hete, én pedig csak remélni tudom, hogy ebben az időben nem azzal foglalkozott, hogy engem utáljon - hanem azzal, hogy feldolgozza a valóságot. Szüksége lenne egy jó szakemberre, de amíg nem látja be, hogy problémái vannak, nem is merek előállni egy ilyen ötlettel...

Bogi és Kriszti történetét Varga Anita jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock