Szerelem vagy szeretethiány?

Szingli nőként a párkapcsolat számos aspektusa után vágyakozunk. Míg sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a férfiak csak a szexet hiányolják. De ez szerintem nem így van. A pasik is vágynak a kötődésre, a törődésre, a valakihez tartozás érzésére - csak épp nem feltétlenül vallják be. De - és ez egy hatalmas, nagybetűs DE - attól, hogy szeretgetésre vágysz, és éppenséggel találtál is egy erre alkalmas partnert, az nem azt jelenti, hogy szerelmes vagy.

Ezért muszáj rákényszeríteni magunkat, hogy észrevegyük amikor csak a bennünk rejlő gyermek kíván figyelmet és törődést - szerelmet rajzolva képzeletünk mesekönyvébe. Ne higgy neki, mert egy szeretethiányos gyermek mindig veszélyes döntőbíró! Mindent odadobna egy kis érzelmi melegségért - de annak látszatáért is. Talán mert nem kapott elég szeretetet a szüleitől, vagy, mert elvesztett valakit - anyát, apát, testvért, nagyszülőt...

Ha a gyermek irányít, nagy bajba sodródhat a felnőtt énünk. Aki aztán csak kapkodja a fejét, ha a gyermeteg választása nem váltja be egy felnőtt ember párkapcsolati reményeit. Mit értek ez alatt? Hogy találunk magunknak egy embert, akit jó szeretgetni, hozzábújni, de nem lehet vele fontos kérdésekről beszélni vagy társként együtt élni. El kell távolodni ezért:

A megszokástól

Attól, akiknek egyetlen - az emlékeink miatt túlmisztifikált - tulajdonsága passzol csak hozzánk. "Olyan jó volt apuhoz hozzábújni, ha baj volt. Ezért most elvakít, ha egy pasihoz gyenge nőként hozzábújhatok, és ő jól megszeretget."

A makacsságtól

Vagyis attól, aki után csak mi nyúlunk, akit csak mi fogunk, vagy nem engedünk. Visszahúzzuk az életünkbe újra és újra. Talán valami elvarratlan szálat keresve. Pedig néha egyszerűen csak fel kell adni.

A pótlékoktól

Akiknek a társaságára csak unalmunkban, magányunkban vágyunk. Aki nem fontos számunkra, és nem is akarunk tőle semmit. Tőle is el kell távolodni, mert magunkat és őt is becsapjuk a szeretethiányunk kinyilatkoztatásaival.

A szerelem ugyanis akkor lesz a legerősebb, ha egy erős emberre talál rá.

• Akkor lesz a legforróbb, ha nem egy elanyátlanodott embert fűt fel.
• Hanem, ha arra talál rá, aki egyedül, önállóan boldog.
• Aki nem kapaszkodik, de kezet nyújt, ha kérik.
• Aki nem nyúl az emlékek után, de már kész újakat szerezni.
• És akinek a szívében nem űr tátong, hanem szeretet, amivel feltölthet egy másik, arra kész szívet.

Nyitókép: Shutterstock