Elmúlt a rózsaszín köd - vége a szerelemnek, vége a párkapcsolatnak

Nem, nem a szerelem, hanem a híres-hírhedt rózsaszín köd. Amikor az ember szerelmes lesz, hirtelen minden sokkal szebbnek tűnik. Megváltoznak a fények, a nap is máshogy süt, és a világ hirtelen jobb helynek tűnik. Felfokozott érzelmek, végeláthatatlan lepedőgyűrés. Ez nem más, mint az újdonság varázsa, az ismeretlen megismerni vágyása.

A rózsaszín köd élettartama változó. Két hónaptól akár két év is lehet, ami viszont biztos, hogy elmúlik. Sok párkapcsolat pont azért ér véget, mert odavész ez a csodálatos, szinte függőséget okozó köd. A szerelmesek közé kíméletlenül betör a valóság, megszokottá válik a másik közelsége, az érintések, a csókok megritkulnak. Már túl vagyunk a megismerkedés izgalmán, és olyan, kevésbé érzelmes témák is terítékre kerülnek, mint ki fog főzni, miért nem tetted a ruhádat a szennyestartóba, ma kinek a feladata lett volna a beágyazás, ki felejtette a gyereket az oviban. Idővel észrevesszük a másik hibáit és hiányosságait, elérkezünk az első konfliktusokhoz, megjelennek az apró, de egyre valóságosabb kételyek.

Ilyenkor két út van: vagy továbbállunk, vagy türelmesen megvárjuk, amíg elvonulnak a viharfelhők, és elkezdünk közösen dolgozni azért, hogy kikeveredjünk a hullámvölgyből.

A rózsaszín köd kellemes, és legfőbb éltetője az ismeretlen vonzása, idővel pedig el kell, hogy múljon. A kezdeti varázs pont azért annyira különleges, mivel kezdeti. Azonban egy több éves párkapcsolatban már viszonylag kevés újdonságra és ismeretlen izgalomra számíthatunk - ha nem keressük azt tudatosan.

Csak nézzük meg a párkapcsolatok fázisait, az "alapcsomagot": ismerkedés, aztán hivatalossá válik az ügy, később összeköltözés, házasság, gyerekvállalás. Itt pedig tulajdonképp kifújt. Ezek azok a sarokpontok, amelyek rövid időre újra megajándékoznak minket a rózsaszín köddel. De ez így önmagában még nem elég semmire.

Van értelme kitartani egy olyan párkapcsolatban, ahol a rózsaszín köd már a múlté? Hiszen mindig jöhet újabb, szebb, okosabb, erősebb, akármilyenebb partner, akivel át lehet élni ezt az addikciót okozó érzést.

Bár a felfedezés varázsa okozza a rózsaszín ködöt, ami elmúlik, ha már túl vagyunk a megismerésen, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy elmúlt a szerelem. Ahogy egy új ember közelsége ezt minden alkalommal ugyanabban a formában biztosítja "magától", egy párkapcsolatban már a két félnek kell újra és újra, sok munkával előidézni ezt.

A köd elmúlásából pedig nem következik automatikusan, hogy a párkapcsolat elromlott, csak teret ad új, másmilyen szerelmes-színű ködöknek. Egy idő után megérkezik a párkapcsolatba az elmélyülés, a megnyugvás, a biztonság, a kompromisszumok, az én fontossága pedig újra felértékelődik.

Az újdonság varázsát pedig át lehet élni együtt is - bár talán nem pontosan ugyanúgy - csak mozgásban kell tartani a szerelmet. Mindig, amikor új fázisba ér egy kapcsolat, mindig, amikor meglepjük valami aprósággal a párunkat, amikor elutazunk együtt, kipróbálunk közösen valami újat, együtt vállalunk felelősséget egy növényért, egy állatért, később pedig egy gyerekért - ezek mind fontosak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy életben tartsuk a tüzet.

Nyitókép: Shutterstock