Drága Apa! Én igazán megbocsátottam neked...

Drága Apa!

Köszönöm neked, hogy létezhetek. Köszönöm a fogantatásom, azt, ahogy anyát szeretted, és elvetted feleségül, miután véletlenül teherbe ejtetted. Azt, hogy 19 éves korod ellenére nem győzted meg az abortuszról. És hogy még ha csak a hasában is, de járhattam Párizsban. Láttam a képeket, biztos nagyon boldogok voltatok.

Drága Apa!

Köszönöm szépen, hogy amikor megtudtátok, hogy már anya pocakjában beteg voltam, a sok baljós jel és tanács ellenére sem adtad fel. Köszönöm, hogy a legjobb kórházban, a legjobb sebész műtött meg. Köszönöm a születésemre költött sok-sok pénzt - amivel azóta is viccelődsz néha, hogy tartozom.

Drága Apa!

Köszönöm, hogy miután úgy döntöttetek, külön folytatjátok sem felejtettél el. Azt a sok-sok drága ajándékot, amit hoztál nekem, miután Németországba költöztél. Köszönöm a hétvégéket, amiket Mamával és Papával tölthettem hármasban, amikor elhoztál anyutól.

Drága Apa!

Köszönöm, hogy amikor felhívtalak - miután egyszer csak eltűntél 8 évre - te még mindig örültél nekem. Azt, hogy elhívtál magadhoz vendégségbe, és cseppet sem haragudtál, hogy a keresztneveden szólítottalak - mert az "apa" szó nem jött többé a számra soha. Köszönöm, hogy soha, életem egyetlen nehéz pillanatában sem szóltál bele, hogy mit tegyek.

Drága Apa!

Köszönöm, hogy bármikor, amikor bármilyen segítséget kértem tőled, azt mindig megtagadtad, mondván, hogy rajtad sem segített soha senki, és mégis milyen jó és kemény ember vált belőled. Köszönöm, hogy amikor már felnőtt lettem, te pedig megtaláltad az Igazit, és újranősültél, lehettem a tanúd. Köszönöm, hogy az egész baráti köröd előtt büszkélkedtél velem, hogy milyen intelligens és szép nagylányod van, aki lassan diplomázik, és nagyon jó állása van. Köszönöm, hogy büszke voltál rám.

Drága Apa!

Köszönöm, hogy a gyermeked születésekor a tejfakasztó bulidra is meghívtál, ahol azzal viccelődtél félrészegen, hogy végre van egy gyereked, akit te is akartál. Köszönöm, hogy a nagy korkülönbség ellenére igyekszel minket öcsivel összeszoktatni, hogy időnként vigyázhatok rá, ha nem értek rá.

És Apa... végül, de nem utolsósorban köszönöm neked, hogy ilyen önálló, független és határozott nő válhatott belőlem a segítségeddel, akit soha nem ér bántódás, mert soha egy férfit sem mer olyan közel engedni magához, hogy bármi bántódása is eshessen.

Angelika

Nyitókép: Shutterstock