Nem mindenkinek sikerül a húszas éveiben szülni. Ennek ezer indoka lehet, de a fő okok mindig kétfelé ágazhatnak: az embereknek vagy önhibájukból nincsen még gyerekük, vagy a sors – ha úgy tetszik, a természet – alakította így a mindennapjaikat. Nagyon sajnálom azokat, akik évekig próbálkoznak a gyerekvállalással, sikertelenül.
Számos olyan esetről hallottam a környezetemben, amikor a leendő anyuka igencsak elmúlt már harmincöt (némely esetben már harmincnyolc is), de még mindig nem sikerül a családalapítás, több próbálkozás ellenére sem. Szörnyű lehet szembesülni azzal, hogy például valamilyen egészségügyi probléma miatt nem lehet valakinek gyermeke, vagy éppen lehet, de nagyon sokat kell tenni azért, hogy minden úgy jöjjön össze, ahogy szeretné.
Aztán ott vannak azok a párok, akik későn ébrednek rá, hogy szeretnének családot, de mire eljutnak odáig, hogy belevágjanak a gyerekvállalásba, ismeretlen okokból nem sikerül nekik. Én ezt csak összeférhetetlenségnek hívom, amikor teljesen egészséges két ember, az életben kiváló párost alkotnak, de valamiért a baba kérdésben mégsem passzolnak.
A legnagyobb csoportot azok a gyermekre vágyó ismerőseim alkotják, akiknek azért nincs még, mert eddigi életük során folyton mással voltak elfoglalva. Mindig volt fontosabb számukra, és voltak annyira önzők, hogy képtelenek lettek volna bizonyos dolgokról lemondani a gyerek érdekében. Merthogy egy kisbaba, és minden, ami hozzá kapcsolódik lemondással jár.
Szerintem egyébként egy idő után teljesen jól össze lehet egyeztetni a saját vágyainkat, céljainkat, jövőbeli terveinket a babázással – minden a jó logisztikán múlik.
Szóval itt vannak a harmincötöt súroló barátaim, akik most jönnek rá, hogy az évek múlásával nemcsak, hogy egyre nagyobb bármilyen fejlődési rendellenesség kialakulásának kockázata, de egyre nehezebb is teherbe esni. És itt állnak erejük teljében, készen a gyerekvállalásra, de szomorúan konstatálják, hogy nem olyan „pikk-pakk" működnek a dolgok, mint ahogy az ő fejükben él.
Néha, amikor felmerült a gyerek kérdés egy-egy beszélgetésünkben, mindig leráztak, mondván, még ráérnek vele. Úgy gondolták, még nem élték ki magukat, szerettek volna sokat bulizni, többet utazgatni, későig fennmaradni és sokáig aludni másnap. „Egyébként is, sok most a munka, és olyanok az életkörülmények, hogy nem alkalmas a baba-projekt" – mondták. Nos, megsúgom, olyan, hogy minden tökéletesen alakuljon éppen az életünkben és alkalmas legyen minden a gyerekhez, szerintem sosem lesz. Mert mindig lesz még mit lefaragnunk az alakunkból, sosem akarunk meghízni terhesen, mindig lesz egy-egy ország, ahova szívesen ellátogatnánk és a munkánk is minden nap tárt karokkal fog várni minket.
Természetesen, ezzel nem azt szeretném sugallni, hogy aki a munkájában a csúcson van, vagy éppen egy előléptetés előtt áll, esetleg minden készen áll az életében, hogy elutazzon egy rég áhított helyre, vagy éppen körbe akarja utazni a világot, az ne tegye, de úgy gondolom, bizonyos kor felett már fel kell nőnie az embernek, és bizony egy-egy dolgot háttérbe szorítva, teret kell engedni a gyerekvállalásnak.
Senki sem lesz fiatalabb, és ha elérünk egy kort, csak nehezebb minden, és egyre több akadállyal találjuk szemben magunkat. Így, hogyha azt érezzük, pár dolog kivételével majdnem mindent elértünk az eddigiek során, ne várjunk a családalapítással, mert olyan, hogy minden pontosan stimmeljen egy gyerek érkezése előtt az életünkben, talán sosem lesz.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.