szerelem kibeszélő lila köd fellángolás összetartozás
Minden kapcsolat a lila köddel kezdődik, csupa szív, csupa szerelem - majd néhány hét, hónap, szerencsésebb esetben év, és jön az ébredés.

Mint egy egyéjszakás kalandnál: amíg sötét van, addig minden király, de amikor feljön a Nap, csak azt kérdezgeted magadtól, hogy ki ez... És nem jössz rá... Jobb esetben tetszik az, amit látsz, el tudod fogadni, tudsz vele újra és újra találkozni, együtt élni, és a lila köd átalakul egy mélyebb szeretetté, egy őszinte tiszteletté, és a pillangók időről időre visszatérnek azért jelezve a korai varázslatos köd erejét.

Ha nem így van, az ciki...

Főleg, ha ennek az álságos ködnek a gyümölcse is elkezdett érlelődni időközben - egy gyerek. Aki összetartó erő! Miatta együtt kell lennünk! Csak érte! Na, ne! Szerinted boldog az a gyermek, aki boldogtalan szülőkkel nő fel? Megsúgom: nem! Ha nem tetszik, amit a szerelem leple után látsz, érdemes lépni.

Mindenkinek jobb lesz. Persze hirtelen nehéz, főleg, ha évek telnek el, és közös a kutyus, közös a ház, közösek az évek. Ne várd meg, hogy a kényszer rángasson ki! Ne várd meg, hogy kidobjon!

Igen, egyedül nehéz! Sokkal egyszerűbb, ha egy új szerelem hoz ki a régi elromlott kapcsolatból. Jön az új lovag, és megment, és vele minden jobb lesz, minden szebb lesz, ő más. Ő teljesen más, mint az összes többi szerelem. Belemész az új szerelembe, ismét vakon, semmit sem látva, de most jó!

Holnap talán nem lesz az, de ez most nem fontos, csak szabadulj a régi, elmúltnak vélt érzésektől - törlődnek a közös képek, megsemmisül minden, meg sem történt... Itt van az új. Szép lila, némi rózsaszín beütéssel, ábrándos és reményekkel teli. De meddig lehet ezt pörgetni, meddig lehet menekülni a valóságtól? Talán örökké, talán semeddig.

Forrás: Shutterstock

Mindenki más, mindenki máshogy éli meg azt az ősi elvet, hogy az ember társas lény. A lényeg, hogy sose legyünk egyedül - mindig legyen, akivel lefekhetsz, aki megölel, aki szeret, aki veled sír és veled nevet. De valóban így van ez? Valóban KELL? Nem lehetne ajándékként nézni egy jó kapcsolatra? Mindig az ábrándokat és a megvalósíthatatlant kell keresni? Fogadd el! Szeresd, és legyetek boldogok minden elvárás, és kötelezettség nélkül!

A jó társ kincs, egy jó kapcsolat pedig meló. A házasság után elfelejtődik, hogy szőrteleníteni kellene, vagy, hogy már ideje lenne egy hajtőfestésnek - hiszen már a tiéd, minek is törnéd magad? De ne engedj a csábításnak, nem megszerezni nehéz, hanem megtartani... tartja a mondás - és ez a hosszú kapcsolatokra különösképpen igaz.

Az egyik fele a tisztelet, hogy megadjuk a lehetőséget a másiknak, hogy felnézzen ránk, hogy büszke lehessen. Fantasztikus érzés, mikor évtizedek elteltével is büszkén jelenik meg a férfi a kedvesével bárhol. Amikor sugárzó örömmel sétál a parkban az idős házaspár, látszik, hogy minden gondolatát ismerik a másiknak.

Nem morcosak, nem zsörtölődnek a galambokkal a padon, mosolyognak, és örülnek a napsütésnek és egymásnak. Még mindig van közös témájuk, és ez már egyáltalán nem a lila köd hatása - ez már jócskán túl van azon. Feltételezhetően ők is sok melót pakoltak a kapcsolatukba, de ez a meló édes, hiszen kézzelfoghatóan csodálatos az eredménye.

Nyitókép: Shutterstock

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a SHE Google News oldalán is!
Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.