Ismételd utánam: sze-re-tem ma-gam!

Nincs gond azzal, ha tisztában vagy a hibáiddal, a rossz tulajdonságaiddal, és néha kritikus szemmel szemléled saját magad, de az egészséges önreflexió és az önostorozás nem egy és ugyanaz. Volt olyan időszakom, amikor nem hittem el magamról, hogy elég jó vagyok. Folyamatosan arra gondoltam, miért nem fog sikerülni valami, kiemelve a rossz tulajdonságaimat, sőt, egy kicsit a jóknak is csak a rossz oldalát láttam. Aztán rájöttem, hogy semmi más nem gátol meg abban, hogy sikeres legyek és boldog, csak saját magam.

Az önfejlesztő könyveket olvasva szép lassan kinyílt a szemem, és rájöttem, hogy túl szigorú vagyok magamhoz. Kezdjük az elején. Az emberek boldogabbak, amikor a bennük lévő értékeket keresik ahelyett, hogy a hibákra fókuszálnak. Ez tipikusan a pohár félig tele, vagy félig üres esete, minden nézőpont kérdése. Az egyik Spanyolországban élő barátnőm ajánlotta Dr. Kristin Neff „Együttérzés önmagunkkal" című könyvét. Noncsi akkor - szó szerint idézem- , ezt írta a Messengeren:

„Lénácska, ha nem találod a helyedet, akkor keresd meg! Hidd el, hogy ha foglalkozol magaddal, egy csomó mindenre választ kapsz, elkezded szeretni magad, és az egész világot máshogy fogod látni..."

Nem is volt kérdés, hogy belevágok Kristin könyvének olvasásába, pláne, hogy ő az önegyüttérzés egyik legelismertebb kutatója.

Az első és legfontosabb, hogy ha azon vagy, hogy elfogadj másokat, miért nem törekszel arra is, hogy saját magaddal megbékélj? Ugye, ezen az ember nem szokott agyalni, pedig milyen fontos lenne!

Dr. Neff szerint az önegyüttérzésnek három dimenziója van, de nem untatnék senkit a részletekkel - akit érdekel, ássa bele magát a témába, megéri! Az önegyüttérzés tanulható. A pozitív gondolatoknak éppen annyi teremtő ereje van, mint a negatív hozzáállásnak.

Nem kaphatunk meg mindent, amit akarunk, és ez így van rendjén. El kell fogadni, hogy mindig, mindenkinél van gazdagabb, szebb és jobb, és ez így van rendjén. Mindig vannak olyan események, amiket nem tudunk irányítani, - az élet maga is sokszor ilyen. Muszáj elhinnünk, hogy kivételesek és EGYEDIek vagyunk, és bizony vannak hibáink, a tökéletesség ugyanis nem létezik.

Ugye, hogy mekkora igazságok ezek? De nem elég ezeket tudni, el is kell hinni, hogy így van. Ha elhatalmasodna rajtad az önutálat, az önvádaskodás és az önostorozás, fordítsd meg az egészet, és kezdd el gyakorolni az önegyüttérzést!

Próbálj meg befelé fordulni, megfigyelni az érzéseidet, és tedd mindezt megértően, ítéletmentesen. Bár hosszú folyamat, megéri ezt gyakorolni, ugyanis idővel nemcsak saját magadat fogod jobban szeretni, de elkerülheted a kiégés tüneteit, boldogabb leszel, elégedettebb, és a legjobb benne, hogy az önértékeléssel ellentétben az önegyüttérzés kialakítása csakis rajtad múlik, nem pedig másokon!

Nyitókép: Shutterstock