Férfivélemény: Mégis, meddig kell küzdenie a férfinak egy nőért?

Általánosan elfogadott norma az, hogy az első lépést inkább a férfi tegye meg, ha szeretne valamit egy nőtől. Ennek ellenére persze az első megmozdulás nem egyenlő a sikerrel, de van, hogy a teljes kudarccal sem. Előfordul olyan, hogy ezt követően indul csak el az igazi „harc" a hőn áhított hölgy kegyeiért; na de, hol az a pont, ameddig érdemes tepernie egy férfinak? Hol húzódik a határ az elvakult Don Quijote-féle szélmalomharc és a szív köré épített falakat lassan, de biztosan áttörő küzdelem között?

Rengeteg olyan forgatókönyv létezik, amiben a férfinak igazán oda kell tennie magát, és küzdenie a nőért. Elsőre nemet mondott a kiszemelt lány, de úgy érzed, nem kilátástalan a helyzet? Hülyeséget csináltál, elvesztetted a párod bizalmát, ezért most próbálod megjavítani, amit eltörtél? Más mellett kötött ki álmaid nője, de te úgy érzed, fel kell nyitnod a szemeit, és rávilágítani arra, hogy valójában egymás mellett a helyetek? Ez csak pár példa, tényleg ezer változója van ezeknek a helyzeteknek, és természetesen nem lehet mindegyikre alkalmazható receptet mondani. Kicsit olyan ez, mint a főzés: ideális esetben érzed az arányokat, és tudod, mikor kell elengedni a küzdelmet.

Persze, ha ezeket mindenki érezné, akkor nem lenne miről beszéljünk, és egy fokkal egyszerűbb világban élnénk. Ugyan ökölszabály nincs, de van néhány olyan dolog, amire érdemes odafigyelni, kezdve azzal, amit szerintem az élet egészére is érdemes kiterjeszteni: soha ne lépd át azt a határt, amin túl már önmagad alázod meg.

Ez nem összekeverendő azzal, hogy az embernek bizonyos élethelyzetekben igenis vissza kell vennie egy keveset a büszkeségéből a kompromisszumok érdekében, főleg akkor, ha valaki már-már túlzottan is önérzetes. Ám egyrészt nincs az az ember, akinek tényleg imponálna az, hogy feladod érte a tatartásodat, másrészt, mi értelme küzdeni bárkiért vagy bármiért, ha azzal elveszíted önmagad alapvető értékeit? Hallgass a hozzád közelállókra, azokra, akik igazán ismernek, hiszen sokszor egy külső szemlélő tisztábban látja a valóságot, mint az, akit elvakítanak az érzelmei. Emellett persze ne hagyd figyelmen kívül azt a kis belső hangot se, ami ott van mindannyiunkban. Az ember sok mindent képes elnyomni magában, de a lelkiismereted mindig ott lesz, ha másra nem vagy képes, akkor hallgass magadra.

Forrás: Shutterstock

 

Tanuld meg, hogy a nem, az nemet jelent.

Létezik olyan élethelyzet, amikor ennek az ellenkezője az igaz, ahogy azt rengeteg férfi szereti mondogatni? Igen, előfordulhat, de ettől még ez nem válik egy olyan aranyszabállyá, amit te kényed-kedved szerint alkalmazhatsz. Ha valaki határozottan nemet mond neked, fogadd el és lépj tovább, különben mindenkinek csak kellemetlen pillanatokat okozol majd.

Végül, de nem utolsó sorban, tedd fel magadnak azt a kérdést, vajon miért tartod annyira fontosnak azt, hogy ennyit küzdj valakiért. Tényleg szerelemből teszed? Tényleg úgy érzed, hogy megéri az erőfeszítésed? Helyes, akkor küzdj! De ha mindössze azért tepersz, hogy magadnak bizonyíts be valamit, netán képtelen elviselni az egód, hogy nemet mondjanak neked, akkor nemcsak az általad „vágyott" személyből, hanem magadból is bolondot csinálsz.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek