

"Húszévesen mentem hozzá Csabához. A főiskolai tanárom volt, elvált, tíz évvel idősebb nálam. Abbahagytam a tanulást a kérésére, két év múlva megszületett a fiunk, később a kislányunk. Az első nyolc évünk boldogságban telt. Amikor kezdődtek a gondok, mindig erre az időszakra hivatkozva mentegettem magamban Csabát. Azt hittem, rajtam múlik, hogy ismét olyan csodás életünk legyen. A váláskor aztán dühében elmondta: akkoriban is megcsalt. De nem ugrom ennyire előre a történetben.
A fiam nyolcadik szülinapján történt, hogy csengettek. Lisztes arccal, csokikrémes kézzel nyitottam ajtót. Egy nő állt a lábtörlőnkön, közölte, hogy Csaba szeretője volt, de a férjem őt is becsapta, és most egy tanítványához jár. 'Azt akartam, hogy tudd, milyen szeméttel élsz együtt. Menekülj tőle, ahogy én teszem!' - kiáltotta hevesen, majd elviharzott.

Fél óra múlva hazaért a család. Összeszorított foggal csináltam végig a születésnapi köszöntést, este pedig zokogva vontam kérdőre Csabát. Sírni kezdett, és mindent bevallott. Szeret, de pár hónapja elragadta a szenvedély. Megbánta. És csak eljátszotta, hogy másik nője lett, azért, hogy könnyebben tudjon a szeretőjétől szabadulni.
Borzasztó hónapok jöttek. Kínzott a csalódás, a megaláztatás. Mindenki hibázhat egyszer - mondta a férjem. Hittem, hogy tényleg őszintén megbánta. Tornázni kezdtem, hogy formásabb legyek, szexibbre cseréltem a ruhatáramat. Szerettem volna dolgozni is, hisz a gyerekek nagyobbacskák voltak már, de valahányszor ez szóba került, Csaba mindig dührohamot kapott.
Két évre rá egy bugyit találtam a kocsijában. Zokogva könyörgött bocsánatért. Azt mondta, hogy rámászott a kolléganője, és az életét adná, hogy visszacsinálja. Azzal érvelt, hogy váratlanul érte, és eluralkodtak rajta a férfiúi ösztönök. És azzal, hogy húsz perc miatt nem érdemes felrúgnom kettőnk szerelmét, és a gyerekek biztonságát.

Ismét megbocsátottam, de már nem tudtam kiűzni elmémből a gyanakvást. Ha elment valahová, azt képzeltem, nővel van. Átkutattam a zsebeit, aztán szégyenkezve sírtam miatta egy órát. Úgy éreztem, megőrülök otthon, így állást vállaltam egy irodában, nem törődve a tiltakozásával. Közben feleségként is próbáltam megfelelni.
Egy nap azonban korábban engedtek haza munkából, és ott találtam Csabát a közös hálónkban egy prostituálttal.Ahogy meglátott, ordítani kezdett: 'Te vagy a hibás, minek mentél dolgozni?! Egy nőnek itthon a helye! Szexfüggő lettem a hisztijeid miatt, kutya kötelességed támogatni a leszokásban, ha fontos neked a család!'
Bedőltem neki. Két év terápia, és számtalan új szerető után jöttem csak rá, hogy nem beteg - csupán aljas és hazug. Mikor közöltem vele, hogy elhagyom, hozzám vágta a szerelmesleveleit. Azoktól a nőktől érkeztek, akikkel viszonya volt a házasságunk első évei során...
Otthagytam. Neveltem a gyerekeket, szereztem három diplomát. Évekig nem bírtam férfiakra nézni, majd - átesve a ló túloldalára - egyéjszakás kalandokkal vigasztaltam magam. Csak pár éve érzem úgy, hogy végre begyógyultak a sebeim, és újra nyitott vagyok egy kapcsolatra.
Tanulság? Megbocsátani szép dolog, de nem mindegy, hányszor teszi az ember. Mindenkinek azt tanácsolom: ne adjanak egynél több esélyt senkinek! Én is így tennék, ha az éveket visszaforgathatnám."
A történetet Greta May jegyezte le.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!