Férfivélemény: Miért gondolod, hogy jó ötlet másokhoz hasonlítgatni magad?

Mindannyiuknak, férfiaknak és nőknek is megvan az igényünk arra, hogy folyamatosan fejlődjünk. A céljaink személyenként eltérőek, vannak, akiknek a pénz a fontos, némelyeknek a kinézet, a testi-lelki kiegyensúlyozottság vagy a család, esetleg a szellemi gyarapodás. És persze sokak számára a felsoroltak mindegyike. Fontos, hogy valamilyen cél mindig lebegjen a szemünk előtt, hiszen ezeket szem előtt tartva lépdelünk előre az életben.

Ha azonban saját magamat tekintem példának, akkor egyre biztosabb vagyok abban, hogy bizonyos elvárásoknak soha nem fogok tudni megfelelni. Mostanra viszont megbékéltem ezzel, azért mert megtanultam értékelni azokat a mérföldköveket, melyeket saját magamhoz viszonyítva érek el.

A mindennapok során szinte minden lehetséges forrásból ömlenek ránk azok a tartalmak, melyek azt sugallják, hogy mik azok a termékek, tevékenységek, státuszszimbólumok, melyektől többek, jobbak, férfiasabbak, nőiesebbek, sportosabbak, szexibbek és a többik leszünk. Nem csoda, hogy egy ponton túl mindannyian megcsömörlünk, hogy aztán nagyívű kutatásokban mutassák ki azt, hogy a társadalom jelentős hányada szenved testi-lelki zavaroktól, amelyek központjában megfelelési kényszer áll.

Persze, ha ez nem lenne elég, akkor ott van még a társkeresés is, ami napról napra messzebbre sodródik a személyes ismerkedéstől. Átálltunk az online világban történő kapcsolatteremtésre, ahol önmagunk képeken, videókon, néhány soros gondolatokon keresztül történő ismertetése azt az érzetet kelti, hogy nem is emberként, hanem inkább termékként próbáljuk eladni magunkat.

Mindig lesz, akinek jobb az autója, a lakása, jobban ki van sportolva, több a pénze, jobbnak tűnik az élete. Két dolgot azonban nem szabad elfelejteni: az egyik, hogy ez a kép sokszor hamis, és olyan dolgokat rejt maga mögött, melyekre nem is gondolnál. Legyen szó egy profin megszerkesztett, de hamis képről vagy – a társkereséstől elvonatkoztatva – egy idilli családi fotóról akár, ami mögött ki tudja mennyi mesterkéltség rejlik.

A másik, hogy bármennyire is azt érezzük a mai világban, hogy egymással kell versenyeznünk minden téren, valójában az egyetlen, akit időről időre felül kell múlnunk, az saját magunk. Egyrészt azért, mert ez az egyetlen módja annak, hogy fejlődjünk, másrészt pedig azért, mert csak önmagunkhoz mérhetjük magunkat hitelesen. Legyen szó kinézetről, státuszról, élethelyzetről, soha nem látunk száz százalékig egy másik emberről alkotott kép mögé. Reális célokat csak akkor tudunk kitűzni magunk elé, ha nem valaki mást teszünk meg viszonyítási pontnak. Önmagunkhoz képest fejlődni viszont az egyik legjobb dolog, ami történhet velünk, így nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak kitűzni és elérni fontos ezeket a célokat, hanem értékelni is.

Nyitókép: Shutterstock