Bocsánatkérő levél a jövőbeli férjemhez

Ha megtehetném, akkor most sokkal könnyebb dolgod lenne velem. Remélem, te leszel a segítőm, a gyógyítóm. Megmutatod, mire képes az ember, ha feltétel nélkül szeret. Megmentesz majd a múlt miatti bánkódástól. Remélem, meg fogod érteni, miért vagyok ennyire távolságtartó és kétkedő a férfiakkal szemben. De tudnod kell: nem így indult az életem.

Én mindig hatalmas elánnal kerestem az Igazit, minden kapcsolatomról azt hittem, hogy örökké fog tartani. De minden szakítással elvesztettem valamit korábbi önmagamból.Bár a régóta dédelgetett vágyaim megmaradtak a szívemben, a sok hamis ígéret és átverés meggyengítette a férfiakba vetett hitemet.

Tudom, a következő mondatokat nem lenne szabad leírnom, de úgy érzem, el kell mondanom neked, és ezért már előre bocsánatot kérek. Minden egyes alkalommal, amikor megcsókolsz, arra fogok gondolni, hogy az ajkaid egyszer talán majd másvalaki ajkához érnek.

Minden egyes alkalommal, amikor elmész szórakozni a barátaiddal, elkezdek félni attól, nehogy megismerkedj egy nálam szebb és fiatalabb nővel. Minden egyes alkalommal, amikor kritizálod az új frizurámat, azt fogom hinni, hogy már nem ugyanúgy érzel irántam, mint azelőtt. És ha minden jól alakul közöttünk, akkor is elkezdek görcsölni azon, hogy mi fog elromlani.

Annyira utálom magamat, amiért ilyen gyanakvó lettem! Utálom, hogy legalább annyira rettegek a szerelemtől, mint amennyire vágyom rá. És félek. Mindentől félek, de a legjobban attól, hogy téged is elveszítelek. Persze, a lelkem mélyén tudom, hogy nem rejtőzködhetek tovább, ki kell bújnom a csigaházból.

Zárásként csak annyit írnék: a kapcsolatunk nem lesz tökéletes, de tudom, hogy szeretni fogsz a tökéletlenségeimmel együtt.

Siess hozzám, Kedvesem!

Nyitókép: Shutterstock