Randi hőségriadó idején: forróság + koktél = ájulás

Már az előkészület fejtörést okozott, mivel csinos akartam lenni, de tudtam, hogy a légkondis lakásban túl meleg van. Egyes források szerint igazi sivatagi hőség. Így egy hajmosást követően felkötöttem a hajamat, majd jöhetett a smink, amit visszafogottra vettem.

Egy kis top és egy testhezálló térdközépig érő szoknya, egy csinos papucs, és már készen is álltam. Persze a szetthez nem vehettem fel nagy táskát, így nem vittem magammal vizet, ami igen nagy hibának bizonyult.

Bár az utcán ninjaként kommandóztam árnyékfoltról árnyékfoltra, még így is annyira leizzadtam, hogy szinte éreztem, ahogy a hajam tövéből elkezd ömleni a víz. Gyorsan előkaptam a kis tükrömet, hogy szemrevételezzem a sminkemet, és hát kaptam a Jászai környékén egy kisebb szívinfarktust, amikor megláttam a fejemet.

Az még hagyján, hogy a tusvonalam elkezdett lefelé mászni, mint egy darkosnak, no de az, hogy az alapozóm se bírta ezt az időt...? Egy zsepivel útban a villamos felé próbáltam helyreállítani a dolgokat, de gyanítom, csak rontottam a helyzeten.

A villamoson persze úgy tolták a légkondit, hogy szó szerint még jobban elkezdtem izzadni, éreztem, ahogy a combom belsején folyik a víz. Egy megálló. Pont arra volt elég, hogy leszállva még melegebbnek érezzem a 40 fokot.

Így érkeztem meg a kávézóba, leizzadva, szétcseszett sminkkel, nedves szoknyával – igen, épp ott volt foltos! -, kissé szédülve, mivel nem ettem aznap még csak egy kis gyümölcsöt. A randi partnerem már ott várt, és szuper jófejként szerzett is egy asztalt, ami árnyékban volt. Csak egy pohár gyümölcslevet kértem, de ő azt mondta, miért nem iszom egy koktélt, itt nagyon finomak és azok is hűsítenek, no meg gyümölcsösek.

Nem gondoltam végig a dolgot, így ráálltam, és kértem egy jeges kék csodát, amit szinte egyben le is húztam, annyira szomjas voltam. Hát meg is lett a hatása, egyből a fejembe szállt.

Arra eszméltem, hogy a kávézóban egy padon fekszem, a lábaim az égnek, amiket ő tart és a másik kezével legyez. Lassan engedett csak felállni, ott volt előttem egy nagy pohár víz is, amit megittam, szintén lassan.

Szabadkozott, hogy rossz ötlet volt a koktél, sajnálja, nem is gondolta végig, és megérti, ha most megszakítjuk a randit, de engedjem meg, hogy hazakísérjen, akkor lenne nyugodt.

Kedves volt, így belementem a dologba. Mondta, hogy várjak egy percet, csak rendezi a számlát, majd két fél literes ásványvízzel tért vissza. Amikor kiléptünk a kávézóból, fogta az egyik üveget, kinyitotta, és lelocsolta vele az arcát és a haját, majd kacéran rám mosolygott. Én visszamosolyogtam, és már nem érdekelt, sem a frizurám, sem a sminkem, sem a tökéletes nőiességem, csak élveztem a frissítő és hűsítő vizet magamon.

Azóta megbeszéltünk egy következő randit, de azt estére tettük, tanulva az előzőből.

Nyitókép: Shutterstock