Boldog párkapcsolatban élek, mégis az exemre vágyom, aki összetörte a szívemet

Bevallom, hogy nagy Szex és New York rajongó vagyok és pár hete úgy döntöttem, újranézem az összes eddigi részt. Épp a harmadik évadnál járok, amikor Carrie végre kiheveri Mr. Big esküvőjét és rátalál a szerelem Aidan személyében. Ha valaki nem ismerné a sztorit, Mr. Big az „igazi" férfi Carrie életében, a nagy szerelem, aki bizony sokszor nagyon csúnyán bánt vele. Majd jön Aidan, aki kedves, érzelmes, tulajdonképpen tökéletes, és mi történik? Carrie újra Mr. Big ágyában köt ki. Én meg fogom a fejem, hogy miért vagyunk mi nők önmagunk ellenségei? Amikor végre megkapjuk, amire papíron vágyunk, miért tesszük tönkre és vágyunk vissza ahhoz a férfihoz, aki átvert, kihasznált és sosem becsült igazán?

Mondhatnátok, hogy ez csak egy bugyuta sorozat, de valójában a való életben sem vagyunk különbek. Az egyik barátnőm, aki végre egy kiegyensúlyozott, boldog párkapcsolatban él, nemrég kétségbeesetten mesélte, hogy amióta feltűnt az egyébként nárcisztikus exe, teljesen felborult az élete és csak rá képes gondolni. Ő maga sem érti saját magát, de ez van, vonzza a pasi, mint a mágnes. S ha őszinte akarok lenni, én is éltem már meg hasonlót. De hát miért van ez? Nekünk nőknek tényleg soha semmi nem jó?

Nem akarom magunkat védeni, de valahol nem tehetünk róla. Ádáz viták folynak arról, létezik-e valójában szabad akarat, s egyre többen hajlanak afelé, hogy nem. Persze eldöntheted, milyen színű ruhát veszel fel aznap, vagy épp mit ebédelsz, de a párválasztásodba már erősen beleszól a tudatalattid. Ezt a pszichológusok másképp úgy fogalmazzák, hogy nem mi választunk párt, hanem a bennünk élő belső gyermek. Az a gyermek, aki tele van sérelmekkel az édesapja és édesanyja felé és semmire nem vágyik jobban, mint hogy valaki ezeket a sebeket begyógyítsa.

Ráadásul általában azt választjuk, ami ismerős. Ha az édesapád elérhetetlen volt érzelmileg, akkor elég valószínű, hogy olyan férfiakat fogsz választani, akik szintén elérhetetlenek lesznek. Vagy az édesanyád, vagy az édesapád mintáját fogod keresni a férfiakban illetve a nőkben és bár azt mondod, „normális" párkapcsolatra vágysz, valahol tudatalatt mindig ugyanazokat a helyzeteket fogod bevonzani, csak hogy átélhesd újra, hogy érzelmileg elutasítanak. Ezért van az, hogy hiába élsz szeretetben, nem fogsz tudni azzal mit kezdeni. A szemét ex mintája azonban ismerős lesz és vonzani fog, mint egy mágnes.

Elképesztő erejük van ezeknek a tudatalatti mintáknak. Mintha egy láthatatlan erőnek engedelmeskednél, miközben tudod, hogy a saját vesztedbe rohansz. Hiába tudod, hogy hibát követsz el, képtelen vagy ellenállni.

Egy esélyed van, hogy megérted a saját működésedet, a saját sérüléseidet, megismered önmagad, hogy miért vonzol mindig ugyanolyan nőket vagy pasikat. Szépen elkezded gyógyítani magad, hogy ne függj egy másik embertől, megtanulod, hogy te vagy a legfontosabb önmagad számára. Ha már meghallod a benned élő belső gyermek hangját, nyert ügyed van, mert van esélyed a gyógyulásra. Egészen addig azonban csak a tudatalattid játékszere vagy.

Nyitókép: Shutterstock