Nem te lettél életem szerelme, de sokat tanultam tőled magamról

Felnőtt fejjel a fiatalabbaknak mindig a legnagyobb szerelmekről, vagy a legszívfacsaróbb elválásokról mesélünk. Egy barátnős összejövetelen mindig a leghelyesebb, a legszexibb, a legbunkóbb kerül porondra, akikről órákig lehet ódákat zengeni vagy éppen többféleképpen a pokolba küldeni. De kevés szót ejtünk a szürke, kissé egyhangú találkozókról, kapcsolatokról, amelyek tiszavirág életük ellenére cseppet sem voltak jelentéktelenek.

Nagyon kevesen emlékeznek meg a könnyen jött, könnyen ment, többnyire jelentéktelennek tűnő kapcsolatokról. Ezek azok az esetek, amikor többnyire az ismerkedés kezdeti szakaszában véget is ér a dolog, vagy azok a rövid ideig tartó kapcsolatok, ahol végülis nem alakul ki kötődés vagy komolyabb érzelem. Bár ezeket mi magunk is hajlamosak vagyunk hamar elfelejteni és továbblépni rajtuk. Pedig a nagy love és zokogós sztorik mellett ezek a kapcsolatok is formálják a személyiségünket és segítenek minket abban, hogy a következő alkalommal már okosabban ugorjunk bele egy kapcsolatba.

Több férfi is összetörte a szívemet az elmúlt években. Előfordult olyan is, amikor én küldtem valakit padlóra. Voltak nagy szerelmeim, akiktől végül fájdalmas búcsút vettem és akadtak olyanok is, akik elől fejvesztve menekültem. Persze ezekből rengeteget tanultam, de még mennyit tanultam azokból a kapcsolataimból, amelyek alig egy-két hétig, vagy egy-két hónapig tartottak.

Megtanultam, hogy egy pasit nem szabad csak azért megtartani, mert nagyon kedves és figyelmes.

Megtanultam, hogy soha nem szabad elsőre ítélni, megéri nyitottnak lenni, de néha nem árt a megérzéseinkre hallgatni. Megtanultam, hogyha rosszul is sül el az első randi, megéri egy esélyt adni a másodiknak. Megtanultam, hogy férfi-lány barátság nem létezik, valaki mindig többet akar majd. Megtanultam a legfontosabbat is: őszintének lenni a legfelszabadítóbb dolog a világon.

Bár ezek a férfiak, ezek a kapcsolatok az életem apró pici szeletei, mégis sokat tanultam, fejlődtem általuk, amiért mindig hálás leszek. Bárkivel is sodor össze benneteket az élet, legyetek nyitottak és éljétek meg a pillanatot. Soha nem tudhatjátok, hogy kit miért sodor elétek az élet, ki lesz végül egy életen át tartó társatok vagy egy igaz barátotok. Én hiszem, hogy minden okkal történik és minden ember egy apró kis puzzle darabkája az életünknek, akik nélkül a végén nem lehetne teljes a kép.

Nyitókép: Shuttertstock