Csak azért jó veled a szex, mert közben másról fantáziálok (18+)

Olvastam, hogy különböző szerepjátékokkal és szexuális segédeszközökkel fel lehet éleszteni a tüzet az ágyban. Azonban én nem mertem neki bevallani, hogy már nem kívánom úgy, mint régen, így fura lett volna, ha egyik este váratlanul valami szexi jelmezben várom őt haza. Egy évfordulós randi után aztán rátaláltam a megoldásra, ami mindkettőnknek fájdalom- és stresszmentes volt. Neki főleg azért, mert nem is tudott róla.

Épp gyengéden szeretkeztünk, amikor egy pillanatra behunytam a szemem. Bevillant egy kép, s egy másik férfit láttam, amint épp ugyanazt csinálja velem, mint ő. Megijedtem, ezért rögtön kipattant a szemem, és oda is lett a varázs.

- Baj van, Léna? - kérdezte Ákos, mikor mellém heveredett, mert már biztos volt, hogy nem lesz folytatás, sem beteljesülés.

- Nem, csak... ne haragudj, most nem megy. - Feleltem és eltűntem a fürdőszobában. Mire visszaértem a szobába, ő már horkolt.

A következő légyottunkon ez ismét megtörtént, viszont akkor már nem ijedtem meg. Sőt, igyekeztem elmerülni valahol a valóság és a bevillanó fantáziám között. Sem elsőre, sem másodikra nem volt hirtelen ismerős az idegen, ellenben örültem, hogy felbukkant. Úgy éreztem, olyan nekem, mint egy vízben fuldoklónak a mentőmellény... Mondanom sem kell, milyen hatással volt rám! Az „idegennel való szex" úgy juttatott el a csúcsra, mint a kedvesem már régóta nem. Így mindketten jól jártunk. Én fél méterrel az ágy felett lebegtem, és boldog mosollyal simítottam meg a szerelmem arcát, aki nagyon elégedett volt magával.

Nagyjából másfél év után még feltűnőbbé vált, hogy valami nem stimmel az együttléteink során. Már a pettingnél elő kellett hívnom a fantáziabeli szexpartneremet, mert egész egyszerűen nem tudott a kedvesem felizgatni. Azonban egyszer megfeledkeztem magamról, és egy olyan pillanatban, amikor ő éppen hozzám se ért, kéjesen elmosolyodtam, szemem csukva volt és halk nyögés tört fel belőlem.

- Mit művelsz, Léna? - Kérdezte megrökönyödve. Ez azonnal kizökkentett.

- Mi... miért? Most mi van? Mi történt?

- Én is pont ezt akartam kérdezni! Hozzád sem értem éppen, te meg kis híján elmentél... mit művelsz?

- Semmit! - Magam elé kaptam a takarót és kipattantam az ágyból.

- Hazudsz. Mondd el! - Elkapta a karomat és maga felé rántott. Nem volt menekülés.

- Jó! Hát, ha tudni akarod, hosszú hónapok óta csak azért vagy rám bármilyen hatással fizikailag, mert mást képzelek oda helyetted! Nem tudom, miért van ez, de így alakult! - kiabáltam, arcomat könnyek mosták.

- Már nem kívánsz engem? Hónapok óta? Mégis mióta szexelsz te mással fejben?!

- Legyen annyi elég, hogy hónapok óta... - feleltem. Nem mertem pontosítani.

- Feltűnt, hogy hirtelen milyen vadmacska lettél... azt hittem...

- Nem, nem miattad... Sajnálom. De ez nem azt jelenti, hogy nem szeretlek, csak...

- Csak szexuálisan hidegen hagylak. Értem én. Azért remélem négy hónap múlva az esküvőn az oltárnál nem képzelsz majd magad mellé mást. Osztott ki lemondóan, majd kiment a szobából.

Heléna történetét Pokk Brigitta jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock