A kollégáink folyton a szájukra vettek bennünket: miért nem hisznek az emberek a férfi-nő barátságban?

Nos, én az előző csoportba tartozom, ugyanis hiszek abban, hogy lehet férfi és nő között barátság, éspedig a következő esetekben: amennyiben nincs kémia két fél közt, akkor ez elég egyeértelmű, vagy, ha gyermekkorban kialakult kapcsolatról van szó. Mindkettőre fel tudnék hozni egy-egy példát, de most inkább a felnőttkorban kialakult férfi-nő barátságot boncolgatnám.

Volt egy férfi kollégám, akivel az egyik korábbi munkahelyemen ismerkedtem meg, és az egyik csapatépítőn kezdtünk el beszélgetni. Rögtön megtaláltuk egymással a közös hangot. Ennek a bimbózó kapcsolatnak azonban eleinte csak az árnyoldalát tapasztaltam meg, mármint a munkahelyen, ahol sokszor voltunk szem előtt. A kíváncsiskodó kollégák pedig össze-vissza sutyorogtak a hátunk mögött, holott sose volt semmi köztünk, mivel Karcsinak családja volt, két kicsi gyerekkel.

Mondanom sem kell, hogy én voltam az a könnyűvérű nő, aki rámászik a foglalt férfiakra. Volt olyan kolléganőm, aki konkrétan leribancozott és arra kért, hogy szakítsam meg a kapcsolatot Karcsival. Végül az imént említett lány szakította meg velem a kapcsolatot. Emlékszem, mikor Karcsi mesélte, hogy az egyik csapatépítőn a kollégái elkezdték őt húzni velem, és mindenféle malacság előkerült.

Az elején bántott a dolog, mivel bármilyen furcsa is a mai világban, mi valóban barátok vagyunk, immáron 6 éve, és sosem gondoltunk bele ebbe többet. Eleinte nagyon rosszul esett visszahallani ezeket a dolgokat, miközben mi a munkahelyen kívül csak a céges rendezvényeken találkoztunk. Idővel egymás bizalmasai lettünk, és mindent megbeszéltünk, én is beszámoltam neki a pasis ügyeimről, és ő is a családjával kapcsolatos dolgokról, sőt még a párjával is találkoztam párszor, amikor Karcsi elhozta őt egy-két céges rendezvényre.

Az én lelkiismeretem tiszta, és idővel aztán már nem érdekelt, hogy mások miket pusmognak rólunk. Azon gondolkodtam, mennyi ember érdekelve érezte magát abban, hogy beleszóljon ebbe az egészbe.

Mi is sokat beszéltünk erről. Sokat viccelődtünk ezen, amikor elkaptuk mások rosszalló vagy éppenséggel kíváncsiskodó pillantását. A barátságunk teljes egészében mások szeme előtt zajlott, hiszen csak az iroda falain belül találkoztunk. Hihetetlennek tartom, hogy ez ennyire kiakasztott másokat. Valószínűleg mindenki magából indul ki, és sokan elképzelni sem tudják, hogy egy férfi-nő barátság valóban működhet két fél közt.

Mivel már két éve eljöttem az előző munkahelyemről, így nagyon ritkán találkozunk. Sőt, ha egy évben egyszer össze tudjuk hozni, az már jónak számít. Természetesen a barátságunk a munkahelyváltást követően is megmaradt, és mindig tudunk a másikról.

Nyitókép: Shutterstock