Beleszerettem a barátnőm exébe… - Remegek ezért a férfiért, ezért a szerelemért

Bajban vagyok. Nem kicsit, hanem nagyon. Úgy érzem magam, mint egy áruló, ugyanakkor remegek a boldogságtól - s ez a kettősség szinte keresztre feszít. Hogy történhetett ez meg velem?

Sosem gondoltam volna, hogy képes lennék ilyesmire. Hiszen ismerem Gerit évek óta. Ő volt a legjobb barátnőm, Viki pasija két évig. Mégis mi ütött belém? Tudom jól, hogy miképp indult a szerelmük, én asszisztáltam hozzá. Később együtt jártunk négyes randira: ők ketten és én meg az akkori párom. Vacsorák, mozi, bulik... az átmulatott éjszakák után – főleg nyáron - valamelyikünk lakásában aludtunk mind, másnap pedig folytattuk a féktelen mulatozást. Láttam őt részegen, kócosan, másnaposan, jó és rossz passzban, ahogyan ő is engem. De sosem hittem volna, hogy egyszer bele fogok szeretni. El sem hiszem, hogy ezt érzem. Pedig nincs mit szépíteni rajta: szerelmes vagyok a legjobb barátnőm exébe.

Parancsolnék a szívemnek, de nem tudok

Lehet, hogy erre valaki csak legyint, ám nálunk ez komoly dolog. A mi barátságunknál alapszabály, hogy soha, semmilyen körülmények között nem kavarhatunk egymás exeivel. Ebben kölcsönösen megegyeztünk már nagyon rég. Valójában el sem tudtuk volna képzelni, hogy ez megeshet, hiszen a másik pasija nem pasi. Nem vettük férfiszámba. Én sem vettem férfiszámba Gerit. Még akkor sem, amikor Vikivel szakítottak.
Teltek az évek, nem is tudtam róla semmit, egészen addig, amíg be nem sétált a munkahelyemre. Ő lett az új főnököm. Ez is hihetetlen, sőt olyan, mint egy olcsó ponyva – úgy tűnik, az élet írja a legszemetebb forgatókönyveket. Mert abban a pillanatban, amikor láttam belépni a tárgyaló üvegajtaján... összerándult a gyomrom, de nem azért, mert Viki exe jelent meg, hanem azért, mert egy szívdöglesztő férfi. A FÉRFI. Baromi jót tett neki az idő. Szakállat növesztett és a haját is másképp hordta, a kopott farmert és pólót is lecserélte, s ott állt előttem vigyorogva, mintha csak tegnap feleseztünk volna valamelyik fesztivál bárpultjánál.

Forrás: Shutterstock

Már akkor éreztem, hogy baj lesz ebből. Már akkor tudtam, hogy ez nincs rendben, amikor nem szóltam róla Vikinek. Sem arról, hogy Geri lett az új főnök, sem arról, hogy többször együtt is ebédeltünk. Eleinte annyira természetesnek tűnt, hiszen ő egy régi ismerős... még akkor is, ha minden alkalommal, amikor megláttam liftezni kezdett a gyomrom. Aztán gyorsan ráébredtem, hogy ez nem természetes, hogy hazudok magamnak, mert nem egy régi ismerőssel ebédelgetek és kávézgatok, hanem egy olyan férfivel, akinek tetszeni akarok. Előkerültek a csinosabb ruháim a szekrényből és reggelente sokkal több időt fordítottam a készülődésre, mint azelőtt. Vártam, hátha összefutunk a liftben, ebédidő előtt pedig izgatottan lestem a telefonomat, hogy vajon aznap elhív-e ebédelni. Egyik nap pedig kipirultan, zihálva ébredtem éjszaka egy olyan álomtól részegen, amire alig merek visszagondolni. Elvesztem. Ráadásul – nem vagyok sem hülye, sem vak – tudom, hogy én is tetszem neki. Már azelőtt is tudtam, hogy ma megcsókolt. Ja, mert megcsókolt... illetve megcsókoltuk egymást.

Egy céges szülinapra voltunk hivatalosak. Utána együtt indultunk haza, kissé becsiccsentve és egyszer csak behúzott egy sötét kapualjba. Néztük egymást és tudtuk, hogy meg fog történni... Ahogy az ajka az ajkamhoz ért, konkrétan kiszaladt minden erő a térdemből. Még jó, hogy a falhoz préselt, különben összecsuklottam volna.Hosszú, szenvedélyes csókot váltottunk, mint akik időtlen időkig tartó várakozás után végre egymásra találtak, de már benne volt az elválás kétségbeesett keserűsége is. Némán ültünk be a taxiba – nem beszéltünk, nem néztünk egymásra, csak az ujjaink fonódtak össze. A kocsi észrevétlenül suhant át a városon, majd lassan megállt a lakásom előtt. Mielőtt kiszálltam újra egymásra néztünk, de egyikünk sem tudta, mit mondjon – egy hang nélkül váltunk el.

Most itt ülök a hálószobámban és szinte remegek. Remegek ezért a férfiért, ezért a szerelemért, de fogalmam sincs arról, hogy ha engedek a csábításnak, akkor vajon milyen lesz, meddig fog tartani és érdemes-e miatta kockára tennem egy régi barátságot?

Anna történetét Szeitl Mónika jegyezte le

 Nyitókép: Shutterstock

    Ezek is érdekelhetnek