Hadd ne én legyek az életed értelme, bébi!

Ugye-ugye, már megint ott tartunk, hogy semmi nem jó? Vagy lehet, hogy csak nekem savanyú állandóan a szőlő?

Akármilyen témán is gondolkodom, rá kell jönnöm: mindennek az alapja a mértéktartás. Lehet szó csokiról (hisz' attól leszek marha kövér), piáról (ami szívás, ha helyettem dönt), esetleg csípős szószról (ami jobb ötletnek tűnt aznap, mint másnap). Vagy esetleg a szerelemről, ami hogyha túl sok, akkor úgy érzem, nem kapok levegőt. De teljesen lemondani sem szabad ezekről, hiszen lehet élni nélkülük - csak nem érdemes... ;)

Sok nőnél a top3-ban szerepel, hogy "legyek számára én a legfontosabb". Sokáig én is azt hittem, hogy ez tök jó. De mostanra felfedeztem egy csomó negatív aspektusát, ami miatt inkább nem kívánnék ilyen pasit Cupidótól. Legalábbis csak mértékkel.

Íme, az érem két oldala. Mindenki döntse el, hogy melyikből szeretne csipegetni.

Ha a párom számára nincs semmi más a világon, csak én, akkor valószínűleg minden szavamra figyelni fog, talán még arra is, amit ki sem mondok. Hiszen az összes energiáját - a mindennapi feladatokon kívül - arra használja, hogy engem minél jobban szeressen! Így egy idő után jobban ismer, mint én saját magamat.

Biztos, hogy mindenből - a lehetőségekhez mérten - a legjobbat, a legtöbbet és a legszebbet fogom kapni. Tudni fogja az összes barátnőm nevét, az anyám születésnapját, a kedvenc szépségszalonom pontos címét. És azt is, mire van szükségem még akkor is, amikor még én magam sem tudom igziból...

Szólni fog, amikor fogyóban a fogamzásgátlóm, intézi az autóm kötelező biztosítását, és feltölti a hűtőt is a kedvenc kajáimmal, anélkül hogy kérnem kellene.

De ezzel egy időben az ilyen beállítottságú partner megszűnik önálló személyként létezni. Egy darabig valószínűleg tökre élvezni fogod, hogy semmi dolgod az életben. De hidd el, később már a fél karodat odaadnád azért, hogy legyen egy barátja, akivel elmegy egyet bulizni, ahelyett, hogy itt ülne melletted céltalanul.

A csodálat tárgya

Ha eddig azt hitted, hogy ez a pozíció annak köszönhető, hogy te milyen csodálatos személyiség vagy, akkor most el kell szomorítsalak: ha hirtelen vasorrú bábává változnál, akkor is így maradna minden. Hiszen a párod túlzott odaadása nem a te tökéletességednek szól, hanem az ő tökéletlenségének. Magyarul: kompenzál.

Valamilyen oknál fogva nincsenek igazi barátai, ezért nincs más választása, mint hogy a párjával töltse minden szabadidejét.

Valamiért nincsenek karrier ambíciói sem, ezért több energiája marad arra, hogy téged támogasson. Biztosan megvan az oka annak is, hogy miért nincs hobbija, és így lehetősége van a felszabadult idejét arra „pazarolni", hogy a te ügyes-bajos dolgaidra fókuszáljon.

Lehet, hogy rövidtávon jó ötlet párkapcsolatot létesíteni egy ilyen típusú emberrel, de hosszabb távot nézve teljesen ellenkező következtetést vonhatsz le: össze leszel kötve valakivel, akinek nincsenek sem tervei, sem céljai. Ezért azok helyébe te kerülhetsz. Hidd el, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél! Annak, hogy üres az élete, valamilyen oka van. És ha kiderül ez az ok, annak nem fogsz örülni...

Akinek nem szempont, hogy a párja önálló emberként gondolkodjon és küzdjön az álmaiért, annak meleg szívvel ajánlom, hogy az "élet értelme" szerepet válassza magának. A többiek számára viszont azt tanácsolnám - ha valaki megkérdezne, de általában nem szoktak -, hogy ne dőljenek be mindennek, ami puncsmázzal van bevonva, mert a szirupos réteg egyszer csak elfogy, és amit alatta találnak majd, az vélhetőleg igencsak más lesz, mint amire számítottak.

Nyitókép: iStockphoto