52 éves nő vagyok, 13 éve szingli - Pillanatkép a "B" oldalról!

Ahogy közeledik a születésnapom és az év vége, úgy számot vetek és értékelem magam, a döntéseimet, az életemet. 52 éves leszek, 13 éve élek egyedül. Társ nélkül. 20 év házasság után léptem be a szinglik világába. Két gyerekkel vágtam neki az útnak, mely nem volt zökkenő- és könnymentes. Az első 4-5 év a túlélésről szólt, a talpon maradásról.

Az exem nem volt gáláns, de még csak nagylelkűnek sem volt mondható a válásunkkor - és később sem. 8 év albérlet, munkanélküliség, munkahelyváltások. Nem nagyon volt időm magammal foglalkozni, talán akkor nem is akartam. Most visszanézve nem tetszik az akkori énem.Túl sokszor voltam szomorú és lehangolt.

Ez idő alatt megismertem önmagamat. Volt olyan korszak, mikor nagy társaság vett körül, szingli nők. Barátok voltunk, összejártunk, eljártunk bulizni. 40 felett ismét tininek éreztem magam. Megjelentek a férfiak is körülöttem, de egyik sem kápráztatott el igazán. Mindig hiányzott valami, vagy épp sok volt valamiből. Ahogy haladtam az önismeret gyönyörű, ám rögös útján, úgy változtak körülöttem az emberek. Megtapasztaltam, amit a bölcsek mondanak: a körülöttünk lévő világ és a minket környező emberek a bennünk lévő világot tükrözik vissza.

Volt, hogy szerettem, volt, hogy szakítottam. Volt, mikor már az elején tudtam, hogy nem fog működni, hogy ez "csak" gyakorlópálya. Volt, hogy majd belehaltam, de mindig talpra álltam, néha a fülemnél fogva rángattam ki magam a letargia rejtélyes, ragadós lápjából. Bevallom, néha otthonosan éreztem ott magam, mert az ismerős és megszokott dolog volt. Hazai pálya. Aztán néha elegem lett. Szív dolgában nem lehet okos az ember lánya. Utam során sokféle emberrel találkoztam. Mikor kivel kellett, mikor ki adta a következő leckét.

Velük tapasztalatom szerint életünk korai szakaszában találkozunk. Ezekből lesznek az öreg-örök barátságok. Tudjuk, hogy bármi van, számíthatunk egymásra. Tudjuk, érezzük és megértjük, mit miért tesz vagy mond a másik. Láthatatlanul is ott vagyunk egymás életében, akkor is, ha akad időszak, mikor csak néha beszélünk.

Kis Etelka

Nyitókép: Shutterstock