Ahogy látom, két dolog miatt közelítik meg negatívan a témát: vagy összetörte a szívüket - és feldúlta az életüket - az áhított lány, vagy pedig a közeg, amelyben szocializálódtak, nem tűr el más gondolatot és véleményt, csak ilyet...
Abban talán megegyezhetünk, hogy a nőgyűlölő hozzállás általában egy elkeserítő tapasztalatból merítkezik, amely során szakított egy lány a fiúval. De az internetnek köszönhetően az sem meglepő, ha valamelyik menő közösségi oldalon zajlik le a csúnya elválás. Ott aztán minden előfordulhat, a fiatalabb generáció a nagy drámázás közepette akár még öngyilkossági kísérlettel is fenyegetőzik - amiről képesek fotókat is posztolni...
Azt gondolhatnánk: képtelenség ilyen korán ennyire mélyre zuhanni. Ám tininek vagy fiatalnak lenni ma egyáltalán nem olyan egyszerű... A különböző oldalakat bújva nemcsak az önértékelésünk tud a béka feneke alá esni, de a másik nem iránti tiszteletünk is.
Ezért nem meglepő, hogy egy mai fiatal srác szájából gyakran azt halljuk: "minden lány kurva, és csak a pénz kell nekik, a kocsi, a jólét" - vagyis, hogy eltartsa őket valaki. Sajnos a fiatalok igen nagy arányban vallják ezeket a sztereotípiákat, hiszen ezt sugallja a média is. Hiába vágynak a fiúk egy kedves, aranyos, szerény lányra, sokszor mégis egy "pénznyelő" macát kapnak: aki jön, bezsebel mindent, aztán hurrikánként elhagyja a lepusztult terepet - mint egy katasztrófafilmben...
És ha csak tízből egy pasi él át egy fentihez hasonló szituációt, a haverjaiban akkor is nyomot hagy a történet. Így onnantól fogva ők is bőszen vallják, hogy a mai nők gusztustalanul viselkednek... Mindezt persze rá lehet fogni a mai generáció tapasztalatlanságára, vagy az élethez való hozzáállásukra, de a helyzet így is szomorú. Mert az ilyen fiatalokból lesz az a felnőtt férfi, aki nem mer - és nem is akar - hosszabb távon megállapodni. Hiszen képtelen kockára tenni a gondosan felépített egzisztenciáját a régi sérelmek és berögzülések miatt.
Viszont, ha boldogok akarunk lenni, nem hagyhatjuk, hogy egy múltbeli sérelem beárnyékolja az egész hátralévő életünket. Persze könnyebb védekezőre fogni és elbújni az általunk kreált rémképek elől. Azzal nyugtatva magunkat, hogy nem velünk van a baj, hanem kompletten az egész másik nemmel.
Mert ha ezt tesszük, akkor nem kell többet próbálkoznunk, megnyílnunk, vállalnuk az újabb sérülés kockázatát. Így azonban annak a lehetőségét is elhajítjuk, hogy megtaláljuk azt az embert, akivel boldogok lehetnénk.
Hiszem és remélem, hogy mi, emberek, idővel megtanulunk úgy együtt élni, hogy nem ostorozzuk a másik nemet. És nem hiszünk el minden negatívumot, amelyet egy épp nehéz időszakában lévő ember kiejt a száján... Persze, amikor a vállunkat és a lelkünket teher nyomja, nehéz odafigyelni arra, amit mondunk. De értsük meg: párban szép az élet. Ha csalódtunk is épp valamiért a szerelemben, attól még ne rontsuk el mások hozzáállását!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.