A szerelem önmagában nem elég!

Az igazi gond az volt, hogy bár különböző élethelyzetekben, különböző érzelmi állapotokban talált rám az érzés, de valójában mindig rosszkor. Valójában sosem voltam felkészülve. Ma már tudom: egy egészségesen működő kapcsolathoz stabil alapot kell építeni. Érzelmileg, lelkileg egyaránt. Önmagunkban.

Mert eddig a szerelem hol egy szakítás után nem sokkal érkezett, hol amikor az életem maga is a szakadék szélén táncolt. Persze az érzéssel nem volt gond, és bennem is mindig maradt annyi szeretet, amit bele tudtam adni a közösbe. Sőt, néha többet is. Na jó, szinte mindig.

De most komolyan, hiába szeretne bele az oroszlán az őzikébe, mindannyian tudjuk, hogy már az első családi bemutatkozásnál véresen drámaira fordulna a helyzet. Ebből adódóan nem gondolom, hogy túl boldog vége lehet annak, ha az egyikőtök szörfoktató akar lenni a Bahamákon, míg a másik a pingvinek násztáncáról akar tanulmányt készíteni a Déli-sarkon. Kivéve, ha csak meg nem tanultok osztódással szaporodni vagy teleportálni. Persze kivételek mindig vannak.

Ettől persze még meg kell próbálni. Nem hiába üti fel a fejét-lépten nyomon a világban ez az Érzés, de igenis meg kell tanulni mögé látni. Nem minden szerelemnek kell egy életre szólnia. Néhánynak csak annyi a feladata, hogy tanítson, néhányé pedig, hogy erősítsen. Felkészítsen arra, hogy meglásd azt, amikor kijön az a fránya, de annál édesebb közös nevező.

És most nem azt mondom, hogy mindig mindennek tökéletesnek kell lennie. Mert igenis van helye nézeteltéréseknek. Az igazi kapcsolat abban mutatkozik meg, hogy bármi történik, nem menekülünk el, hanem a megoldásra törekszünk. Meg persze kell hozzá egy feneketlen zsáknyi türelem, főleg, amikor a másiknál hiba kerül a gépezetbe.

Garantálom, a mai kapcsolatok 80%-a nem az érzelmek hiánya miatt fut zátonyra, hanem, mert egy-egy porszem képes végzetes károkat okozni a gépezetben. Ezért van az, hogy a legtöbb pár azért fekszik félholtan a nagyobb viharok után, mert a sötét időkben rájönnek, hogy nem is ugyanazokat a dolgokat akarják kimenekíteni a közösen felépített életükből.

Könyörgöm, én is szerelmes vagyok Vin Dieselbe, de fogalmam sincs, mi lenne, ha el kéne vele töltenem egy hétvégét. Ősi vonzalom ez, megmagyarázhatatlan, én tudom. De már azt is, hogy minden szerelem éltető ereje a közös pont.

Hiszen a jól megrakott tábortűz folyamatos táplálást igényel, ami két ember erején múlik. Ha az egyik néha el is fárad, akkor a másik egy kicsit többet ad bele. És persze jöhetnek viharok is, amik megtépázzák, sőt, néha ki oltják, de mindig marad egy apró parázs, ami kellő odafigyeléssel újra lángra lobbantható. És ez egészen addig működőképes, amíg mindketten a tűz melegében képzelik az életüket.

Na, ez a Szerelem. És hiszem, hogy ilyen érzéseken alapuló kapcsolatoknak van csak igazán jövője.

Nyitókép: Shutterstock