Egy kismama naplója - mindenki jobban tudja, mi a jó nekem!

Így volt ez, amikor lakást vásároltam, felújítottam, vegetáriánus lettem, és nyilván így van most is, hogy várandós vagyok. De félre a panaszkodással: nézzük a dolog jó oldalát!

És nem vagyok egyedül! Petrás Lilla kolléganőmet - akivel egyidős magzatokat növesztgetünk - ugyanilyen tehetséges látnokok, életvezetési és egészségügyi tanácsadók veszik körül. És nekik minden helyzetre van egy remek, támogató gondolatuk, amivel végre előttünk is felfedik az igazságot... Ilyenkor jó rádöbbeni, hogy a legjobb szándékunk ellenére mégis milyen barom módjára csináljuk a dolgokat - nagy köszi ezért!

Az alábbiakban összegyűjtöttük az eddig kapott leghasznosabb kérdéseket és hozzászólásokat, mindenki okulására! (És szórakozására, ha fogékony vagy az iróniára.) Bár még csak a terhesség félidejénél járunk, a lista már így is hosszú. Képzelem, mi lesz itt a szülés körül vagy a gyereknevelés boldog évei alatt...

A gólyahír közlésekor:

- Esküvő előtt? Ti aztán tudtok időzíteni...

- Már másfél éve várjuk őt, de ha ezt eddig nem értetted meg, most sem fogod.

- Most miért mondod el? Még SIMÁN MEGHALHAT!

- Örülök, hogy örülsz a hírnek.

- Életed legcsodásabb időszaka következik. Most 9 hónap CSODA vár rád.

- Ez pont olyan, mint a Szilveszter, amikor KÖTELEZŐ nagyon jól érezned magad...

Az első trimeszter szenvedéseinél:

- Én: ...és nagyon rosszul voltam.

- Ő: Mint általában minden kismama... (És mosolyog...)

NEM, nem "minden" kismama, és most legszívesebben itthagynálak! A traumatológiára is bemész szólni a gipszelt lábúaknak, hogy hát másnak is fáj a csonttörés?! Csak nekem volt gyerekszobám?

-A sógorom osztálytársának a kolléganője simán bejárt dolgozni, és semmi baja sem volt.

Akkor én most ássam el magam, mert emberi/anyai hulladék vagyok, csak mert rosszabbul viselem? (Amúgy most hallhattunk egy fontos referenciapontot a jövőre nézve: az ismerős ismerőse bezzeg...)

- De hát van, aki 8 hónaposan még bulizni jár, akkor most te miért vagy fáradt?

- Most komolyan folytassuk ezt a beszélgetést?

- Ha már az első 2 hónapban ennyi bajod van, mi lesz itt később, amikor nagy lesz a hasad?

- Például, akkor elmúlik a durva hormonhullámzás, ami a beágyazódással jár. Biológiából ülj le, egyes!

- Ugye milyen csodás időszak ez?

- AHA.

És mikor már teljes gőzzel pörög a babavárás...:

- Ugye már te is érzed, ahogy a köldökzsinóron keresztül árad a szeretet közted és babád között?

- Én valami egészen más típusú áramlást érzek, közted és köztem...

- És nem aggódsz, hogy ha ezt eszed/iszod/teszed, azzal ártasz a babának?

- Köszi, hogy ekkora szar anyának nézel, aki nem konzultál az orvosával. Amúgy meg, ha mindenen szoronganék, ami ártHAT a babának, az ártana csak igazán neki...

És a sapka/nem sapka mondatok:

• Többet kéne mozognod!
• Ne erőltesd meg magad, nehogy vetélés legyen a vége!
• Szedj terhesvitamint! A mai zöldségekben már semmi nincsen!
• Ne szedj terhesvitamint! A gyógyszergyárak lobbija az egész!
• Vigyázz, meg ne hízz!
• Ne legyél önző, hogy a kilóiddal törődsz! Kell a babának a táplálék!
• Egyed, amit megkívánsz, a szervezeted úgyis tudja, mi kell neki!
• Azért ugye számolod a kalóriákat!?
• Ez egy természetes állapot, csak lazulj bele, jó?
• Ezt komolyan kell venni, egy életért vagy felelős! Minden tetted hat a babára!

És a közös kedvencünk:

- Bírd már ki, hát mi bajod lehet?!

Amikor utoljára ezt mondta valaki, egy kellemes éjszakát töltöttünk a kórházban.

Írta: Lilla és Zsuzsi

Nyitókép: Shutterstock