Egyszer tudományosan elfogadott ténnyé teszem a nagy tapasztalatot: semmi nem lehet olyan nehéz - a szívátültetéstől kezdve egy rakéta megépítésén át a regényírásig -, mint elviselni, hogy a környezeted mindig mindent jobban tud.
Így volt ez, amikor lakást vásároltam, felújítottam, vegetáriánus lettem, és nyilván így van most is, hogy várandós vagyok. De félre a panaszkodással: nézzük a dolog jó oldalát!
Az oké, hogy nálam - a kismamánál - mindenki jobban tudja, hogyan érzem magam. De, hogy még az orvosomnál vagy az anyatermészetnél is biztosabban ismerik az állapotomat - ez felfoghatatlan!
És nem vagyok egyedül! Petrás Lilla kolléganőmet - akivel egyidős magzatokat növesztgetünk - ugyanilyen tehetséges látnokok, életvezetési és egészségügyi tanácsadók veszik körül. És nekik minden helyzetre van egy remek, támogató gondolatuk, amivel végre előttünk is felfedik az igazságot... Ilyenkor jó rádöbbeni, hogy a legjobb szándékunk ellenére mégis milyen barom módjára csináljuk a dolgokat - nagy köszi ezért!
Az alábbiakban összegyűjtöttük az eddig kapott leghasznosabb kérdéseket és hozzászólásokat, mindenki okulására! (És szórakozására, ha fogékony vagy az iróniára.) Bár még csak a terhesség félidejénél járunk, a lista már így is hosszú. Képzelem, mi lesz itt a szülés körül vagy a gyereknevelés boldog évei alatt...
A gólyahír közlésekor:
- Esküvő előtt? Ti aztán tudtok időzíteni...
- Már másfél éve várjuk őt, de ha ezt eddig nem értetted meg, most sem fogod.
- Most miért mondod el? Még SIMÁN MEGHALHAT!
- Örülök, hogy örülsz a hírnek.
- Életed legcsodásabb időszaka következik. Most 9 hónap CSODA vár rád.
- Ez pont olyan, mint a Szilveszter, amikor KÖTELEZŐ nagyon jól érezned magad...
Az első trimeszter szenvedéseinél:
- Én: ...és nagyon rosszul voltam.
- Ő: Mint általában minden kismama... (És mosolyog...)
NEM, nem "minden" kismama, és most legszívesebben itthagynálak! A traumatológiára is bemész szólni a gipszelt lábúaknak, hogy hát másnak is fáj a csonttörés?! Csak nekem volt gyerekszobám?
-A sógorom osztálytársának a kolléganője simán bejárt dolgozni, és semmi baja sem volt.
Akkor én most ássam el magam, mert emberi/anyai hulladék vagyok, csak mert rosszabbul viselem? (Amúgy most hallhattunk egy fontos referenciapontot a jövőre nézve: az ismerős ismerőse bezzeg...)
- De hát van, aki 8 hónaposan még bulizni jár, akkor most te miért vagy fáradt?
- Most komolyan folytassuk ezt a beszélgetést?
- Ha már az első 2 hónapban ennyi bajod van, mi lesz itt később, amikor nagy lesz a hasad?
- Például, akkor elmúlik a durva hormonhullámzás, ami a beágyazódással jár. Biológiából ülj le, egyes!
- Ugye milyen csodás időszak ez?
- AHA.
És mikor már teljes gőzzel pörög a babavárás...:
- Ugye már te is érzed, ahogy a köldökzsinóron keresztül árad a szeretet közted és babád között?
- Én valami egészen más típusú áramlást érzek, közted és köztem...
- És nem aggódsz, hogy ha ezt eszed/iszod/teszed, azzal ártasz a babának?
- Köszi, hogy ekkora szar anyának nézel, aki nem konzultál az orvosával. Amúgy meg, ha mindenen szoronganék, ami ártHAT a babának, az ártana csak igazán neki...
És a sapka/nem sapka mondatok:
- Többet kéne mozognod!
- Ne erőltesd meg magad, nehogy vetélés legyen a vége!
- Szedj terhesvitamint! A mai zöldségekben már semmi nincsen!
- Ne szedj terhesvitamint! A gyógyszergyárak lobbija az egész!
- Vigyázz, meg ne hízz!
- Ne legyél önző, hogy a kilóiddal törődsz! Kell a babának a táplálék!
- Egyed, amit megkívánsz, a szervezeted úgyis tudja, mi kell neki!
- Azért ugye számolod a kalóriákat!?
- Ez egy természetes állapot, csak lazulj bele, jó?
- Ezt komolyan kell venni, egy életért vagy felelős! Minden tetted hat a babára!
És a közös kedvencünk:
- Bírd már ki, hát mi bajod lehet?!
Amikor utoljára ezt mondta valaki, egy kellemes éjszakát töltöttünk a kórházban.
Írta: Lilla és Zsuzsi
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
