Megcsaltam a feleségemet az igazival...

Nyilván elfogult vagyok, de a legszebb és a legokosabb lány volt, aki valaha is szóba állt velem. Az első időkben semmit sem tudtam róla. Se a nevét, se azt, hogy hol dolgozik. De ha megláttam, egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem. Csak pofátlanul bámultam. Imádtam nézni a barna haját, a mindig mosolygós barna szemeit.

Aztán egy véletlennek köszönhetően végre beszélgetni kezdtünk, és már akkor kívántam minden porcikáját. Annak ellenére, hogy már ekkor halálra volt ítélve a kapcsolatunk, hisz nekem menyasszonyom volt. - Nagy, már-már filmbe illő sóhaj kíséretében emlékszik vissza Ákos.

Minden pillanatban látni akartam Krisztit, minden pillanatban mellette akartam lenni. És amikor egymáséi lettünk, minden mozdulat, minden simogatás a helyén volt. Mellette férfi voltam, és talán ő is igazán nő lehetett volna mellettem.

Aztán az együtt töltött varázslatos perceket egyre komorabbak váltották fel. Kimondva és kimondatlanul is tudtuk, hogy ezt be kell fejeznünk - mindkettőnk érdekében. Az első pár szakításunkkal nem jártunk sikerrel, inkább csak próbáltuk elhagyni egymást. Akik azt gondolják, hogy újdonsült férjként ez nekem könnyebben ment, azok tévednek.

Életem egyik legszebb időszaka volt a vele töltött idő. Nem voltunk napokat együtt, de még csak fél napokra sem volt lehetőségünk, mégis mindent megéltük. A lopott percek csakis rólunk szóltak, csak kettőnkről - külvilág nélkül. És kár lenne szépítenem: a mai napig a hatása alatt állok. Ha csak a múltra gondolok, bele-beleborzongok.

De szerencsére Kriszti erősebb és okosabb volt: hátat fordított nekem és a mindkettőnket felőrlő kapcsolatnak. Hiába az apró üzeneteim, a születésnapi köszöntéseim - semmire sem válaszolt. Én pedig egyedül maradtam a betartott ígéretemmel, és ennek köszönhetően most családapaként állok helyt a mindennapokban.

Hogy újra megcsalnám-e a feleségem? Erre a kérdésre a válaszom egyértelműen: nem. Kriszti után lett volna rá nem egy, nem két lehetőségem is, de nem éltem vele. Hogy Krisztával megcsalnám-e újra? Ha az érzéseimre hallgatok, akkor egyszerű a válasz még több év elteltével is: igen. De az eset óta okosabb lettem, így talán nemet tudnék mondani. Hangsúlyozom: talán.

Ákos történet B. Barbi jegyezte le.

Nyitókép: Shuttertsock