szépség látszattökéletesség vágyódás insta-celeb Tolvaj Vica csinos tökéletesség
Csodálva nézem a social media "sztárokat", hogy milyen szép az életük, mennyire zöld a fű körülöttük, milyen szép a hajuk, mindig rendben van a körmük és mindig mosolyognak. Vajon hogyan csinálják?

Soha nincs rossz napjuk, jöhet bármilyen spontán fotó, azon csinosak, kipihentek és gyönyörűek lesznek. Vajon nálam miért nem ez a helyzet? Miért kell ezer fotót csinálnom ahhoz, hogy végre egy - igaz, ötszáz féle szűrővel - kimehessen az Instára? A Facebookon szinte a végtelenségig pörgethetem vissza mások boldog képeit, míg én csapzottan ülök a kanapén, és marcangolom magam: ők miért olyan csinosak, én pedig miért nem? Így taszítom magam mély depresszióba csupán egy kirakat, egy illúzió miatt.

Eleinte rájuk voltam dühös. Azon elmélkedtem, hogy miért teszik ezt velem és a világgal. Majd azon agyaltam, hogy miért teszik ezt magukkal.

Pedig ők semmi dühítőt nem csinálnak, még csak nem is folyamatosan szépek: nekik is ezer fotót kell készíteniük, hogy az az egy kimehessen az oldalukra - csak erről én nem tudok. Én csak a saját valóságomról, a saját nehézségeimről tudok. És ugye, amiről nem tudunk, arról azt feltételezzük, hogy nincs is - így nekik "könnyű", nekem meg nem.

És ekkor jött a felismerés - tényleg erről szól az életem? Tényleg az érdekel, hogy másnak mekkora erőfeszítést jelent egy szelfit elkészíteni? Jesszusom!

Forrás: Shutterstock

Le kell tennem az állandó összehasonlítás igényét, senki sem jobb vagy szebb a másiknál - én sem, és ő sem. Mindenki önálló, egyedi test és lélek. Mindenki más utat járt be - mások a tapasztalatai, másként gondolkodunk és élünk. Az nem visz előrébb, ha azon agyalok, hogy neki miért igen, nekem pedig miért nem.

Pláne, hogy amit a neten látunk, azok csak kiragadott pillanatok, és nem a valóság. Senki sem fogja azt kitenni, ahogy kócosan, elkenődött sminkben üvölt a gyerekkel.

És most, hogy ezt az agyam már felfogja, jó lenne letenni arról, hogy minden percben szelfi kompatibilis akarjak lenni. Karikák vannak a szemem alatt, és csapzott fejjel ébredek - na és? Ez vagyok én, amit el kell fogadni ahhoz, hogy boldog és teljes életet élhessek, és ne szippantson be a megfelelési kényszer.

Ha csak keseregve ülök a kanapén és sajnálom magam, mert sanyarú az életem, akkor igazából a könnyű utat választom. Picsogni sokkal könnyebb feladat, mint nekilátni és tenni a boldogságért: helyretenni a gondolataimat, melyek az érzelmeim legfőbb mozgatói. Ha ezt megértjük, nyert ügyünk van. Már én sem nézem többé irigykedve az Insta-celebek szép életét, hanem belevetem magam a saját tökéletlen, de annál csodálatosabb valómba.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?
Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.